Sorozatunk negyedik részében egy nem mindennapi karriert befutó játékos életútját járjuk körbe. Sok tekintetben újdonságot jelentett az ő megjelenése a darts világában, mert ő tényleg ízig-vérig profi játékos volt, mind a tábla előtt, mind az életben egyaránt. Mottó gyanánt álljon tőle itt egy idézet, amivel tulajdonképpen össze is foglalhatjuk játékosi hitvallását is:

„A mai játékosok talán kiegyensúlyozottabban dobnak, de összességében nem sokkal jobbak, mint Eric (Bristow) vagy én voltunk akkoriban.”

Annak ellenére, hogy karrierje csúcsán is a legendás Eric Bristow árnyékában maradt, John Lowe különleges helyet foglal el a játék történetében, hiszen ő volt az egyetlen, aki három különböző évtizedben is (1978, 1987, 1993) világbajnoki címet tudott szerezni.

Megkockáztatjuk, hogy ő a legnagyobb tiszteletnek örvendő játékos a darts történetében.

Hogy miért is?

Talán azért, ami őt a leginkább jellemezte: mindig is illemtudó, valamint nagyszerű sportember volt, és amikor játszott, ezt maradéktalanul elvárta az ellenfeleitől is. A másik ok pedig, amiért kiérdemelte a respektet, hogy odafigyelt az egészségére, azaz nem fogyasztott alkoholt egy meccsén sem, amit lejátszott. Pedig volt idő, amikor legálisan lehetett inni a dartsmeccseken, csak aztán rájöttek, hogy az alkohol nyugalmat és csőlátást okoz, így ezzel jogosulatlan előnyhöz juthatnak a játékosok. Természetesen ma már tiltott az alkoholizálás a dartsversenyeken, de John Lowe számára ez már akkor sem lett volna újdonság, elvégre ő nem ivott.

A professzionális darts kezdeti éveit meghatározta Lowe és Bristow, a két jó barát rivalizálása. Karrierjük során hat alkalommal találkoztak a BDO-világbajnokságon, de összecsapásaikból Lowe csupán egyszer, 1987-ben került ki győztesen, igaz, akkor az egész világbajnokságot is megnyerte.

Ha azonban mindent egybevetünk, akkor elmondhatjuk, hogy ez a két nagy játékos nyolc alkalommal találkozott egymással valamilyen nagy torna döntőjében, melyekből Lowe kettőt húzott be.

Na, és mi történt akkor, amikor egy csapatban játszottak?

Akkor egyszerűen megállíthatatlanok voltak!

Együtt olyan ütőképes párost alkottak, hogy ennek eredményeképpen hat alkalommal szereztek páros világbajnoki címet a WDF által szervezett Világkupákon. Kiemelendő még az a tény is, hogy Lowe több mint száz alkalommal képviselte hazája színeit. Kis érdekesség erről az időszakról, hogy amikor ő volt az angol válogatott kapitánya 1986 és 1993 között, a nemzeti csapat veretlen maradt, miközben két Világkupát, valamint négy Európa-kupát nyert.

Martin Adams komoly örökséget vett át tehát az Öregtől.

Egyedülálló módon 27 egymást követő éven keresztül tűnt fel a televíziós közvetítésekben a BDO és a PDC világbajnokságain, a legelső, 1978-as vb-től kezdve, egészen a 2004-es vb-ig.

Pályafutása 30. évében, 2005-ben esett meg vele először, hogy nem tudta kvalifikálni magát a világbajnokságra. 2008-ig próbálkozott, hogy újra kijusson a világbajnokságra, de sajnos nem jött össze neki, így utána már nem is próbálkozott többet. 2009-ben foglalta össze élete művét A Darts művészete című könyvében, melyben betekintést enged amatőr és profi játékosoknak egyaránt a játék kulisszái mögé.

És a végére hagytam azt a dolgot, amivel örökre beírta magát a darts történelmébe:

Volt egy 1984-es World Matchplay negyeddöntő.

Az ellenfél egy fiatal, feltörekvő játékos, Keith Deller volt.

Lowe 2-1-es szettarányban vezetett, és 1-0-s legelőnyben volt.

Lowe dobott először…egy gyönyörű maximummal indított (180), amire Deller 59-cel felelt.

Aztán megint Lowe jött…látott, és egy újabb 180-at hintett, Deller erre egy 100-ast dobott.

A harmadik kör előtt tehát Lowe 141-en, Deller pedig 342-őn volt, vagyis szaknyelven szólva, Lowe-nak volt 6 biztos nyila a kiszállóhoz…ekkor már mindenki visszafojtotta a lélegzetét, amikor Lowe állt a dobóvonalra.

Első nyíl: tripla 17 (51) – talált!

Második: tripla 18 (54) – talált!

Harmadik: dupla 18 (36) – TALÁLT!!!

És ekkor felrobbant a terem!!! John Lowe megdobta az első, televízió által is közvetített tökéletes leget, vagyis azt a híres kilencnyilast, amivel ténylegesen beírta magát a darts történelemkönyveibe. Ez a hőstett egyenértékű azzal, mint amikor a golfozó egyből lyukba üti a labdát, vagy valaki snookerben lök egy maximum 147-es break-et. Ezzel a teljesítménnyel 102.000 angol fontot kasszírozott, ami még ma is csinos kis összegnek számít ebben a kategóriában. „Úgy érzem, hatalmas fegyvertényt hajtottam végre, különösen, hogy ez korábban soha senkinek nem sikerült, és az elsőkre mindig emlékeznek az emberek” – nyilatkozta Lowe az esettel kapcsolatban.

Az már csak hab volt a tortán, hogy Lowe természetesen megnyerte a tornát, a döntőben Cliff Lazarenko felett diadalmaskodva, 5-3 arányban.

Végül megint egy kis kedves érdekesség ezzel a kilencnyilassal kapcsolatban:

Amikor 1981-ben az amerikai L&A Openen Dave Kelly megdobta az első tökéletes hatnyilas játékot a 301-es játékban, mindösszesen csak egy doboz Coca-Colát kapott jutalmul, és egyetlen újság közölte le ezt a teljesítményt.

Most gondoltam bele, hogy 102.000 angol fontból hány doboz kólát is tudtam volna venni… :)