Négy nyolcaddöntővel folytatódott a PDC-vb után második legfontosabb tornának ítélt World Matchplay, a blackpool-i Winter Gardenben. Talán Dave Chisnall feküdhet le a legnyugodtabban a kedd esti forduló után, semmi hiányérzet nem lehet benne, ahogy Michael van Gerwenben sem. A dobgógép vonata ismét tovább robogott. Bár ellenfele, Kyle Anderson igazán méltó vetélytárs volt, ahogy a Peter Wright ellen küzdő Ian White is. Ha Gerwyn Price egy picit jobban koncentrál, akkor elkaphatta volna a gyenge napot kifogó Adrian Lewist. Szegény Price is ezt érezhette, mert a végén nagyon megzavarodott. De minden lényeges a hajtás alatt. 

Robert Thornton–Dave Chisnall: 2-11

Két PL-sztár meccsével kezdődött a második forduló első estéje. Chizzy kapta el jobban a fonalat, húsz perc sem kellett neki, és máris 4-1-re vezetett. Két brék után pedig egyértelművé tette, hogy ma jobb formában van, a 132-es kiszállója csodás volt, saját kezdésével pedig már 6-1 volt a javára. Aztán egy 5-ös kiszállóval vacakoltak megszámolhatatlan körön keresztül, végül Chizzy fejezte be D1-gyel. Thornton egy 130-as kiszállóval azért megmutatta, tud ő dartsozni, persze ebben eddig sem kételkedett senki. Chizzy 10-2-nél került a negyeddöntő közelébe, végül a 13. legben megint előjött a D2-es problémához, Thorntonnak most sem ment, Chizzynek is csak harmadikra jött a megváltó D10. Szóval elmondható, hogy ez nem a kiszállók meccse volt. Chisnall pályafutása során negyedszer jutott a World Matchplay negyeddöntőjébe.

Peter Wright–Ian White 11-6

Peter Wright és Ian „Diamond” White meccse is szimpatikusan indult, igaz Wright vezetett, de az esélytelenebb White dobta az első hibátlant és a 139-es kiszálló is csak három milliméteren múlott, annyi kellett volna a D16-hoz, ami aztán a következő három nyílból sem ment, így már 2-0 volt Wright-nak. Aztán White-nak két kör után is volt sansza a 9 nyílhoz, végül a 16-8-as szektor-terület továbbra is nehezen ment neki, de egy leggel legalább vigasztalódott. Wright első 180-asánál már 4-1 volt az állás. Minden tisztelet White-é, hiszen a tizedik legben már az ötödik 180-at dobta, sőt 83-ról fejezte be a harmadik győztes legét, de Wright így is 7-3-ra vezetett. A 13. legben nem volt száz alatti dobás egyiküktől sem, végül Wright 86-ról alakította 10-3-ra az állást, hogy aztán majdnem megcsinálja 130-ról is, de nem jött össze. White viszont harmadikra dobta a D10-et,  brékelt, ezzel lett 10-5, majd megint egy D10-el a végén már csak négy volt a difi. White fantasztikusan küzdött és egy átlagos meccset simán megnyert volna ezzel a játékával, de nem a mai Wright ellen, aki a végét egy 108-as (T19, 19, D16) kiszállóval zárta. Sajnálhatjuk, hogy White-ot már már nem látjuk (és, ahogy kollégám hívta fel rá a figyelmünket), főleg a két gyönyörű lánya miatt.

Michael van Gerwen–Kyle Anderson 11-3

Csak pislogtunk nagyokat megint, ahogy van Gerwen dobálta a nyilakat. Ahogy szokta: prüszköl egyet a kopasz fejével és bevágja. Volt, amikor háromszor a T19-be. Kyle Anderson sem volt rossz ám, egyszer 164-ről is megpróbálta és tényleg csak milliméterek választották el tőle, vagyis a dupla bulltól. De nem jött össze, ahogy egyik leg sem az első ötből. 5-0 MvG-nek, meggyőző 125-ös átlaggal. Gerwen 10-0-val kezdte a tornát, úgyhogy fogtuk is a fejünket, hogy mi lesz ebből? Azért az ausztrálnak is összejött egy leg, majd egy újabb is, ezzel alakította az állást 7-2-re, még fél óra sem telt el, és már a 10. legnél jártunk. A dobógép nem lassított, bár néha megingott, de csak pillanatokra, brékelt és 10-3 után saját kezdéssel ment a negyeddöntőért, a 130-as kiszálló még elszállt, de aztán 5-ről már összejött.

Adrian Lewis–Gerwyn Price 11-5

Lewis, ahogy az első fordulóban, most is egy kicsit lassan kezdett, csóválta is a fejét nemegyszer. Ettől függetlenül 2-0-ra, majd Price 180-asa után 87-ről kiszállva már 3-0-ra is vezetett. Utána azonban hiába dobott egy szép 177-et, Price 52-ről csak megoldotta. Volt egy kis feszültség, Price, a walesi fiú nem volt a közönség kedvence. Ettől függetlenül a tavalyi negyeddöntős 3-2-re feljött a 2013-as döntőssel szemben. Ám a folytatásban Price a D14-et, aztán a D7-et is elrontotta, ilyet pedig Lewis ellen nem lehet (7-3). Ebben a párharcban a 11. leg hozta a vacakolást a tíz alatti kiszállókkal, amelyből végül Price jött ki jobban. Lewis aztán 100-ról két nyíllal szállt ki és már 9-4-re vezetett. Utána majdnem 146-ról is sikerült, de Price kihasználta a hibát. Ahogy a 15. legben Lewis, Price 72-es kiszállóját rontotta el a végén egy D6-tal, a walesi a meccset védte a kezdésével. Iceman 154-ről is ráment a kiszállóra, mást nem is tehetett, de Lewis 50-ről végül eldöntötte a meccset. Price hihetetlen feszült volt, feldúltan elindult, ráadásul a másik irányba, végül Lewis tapsára visszatalált, és összeölelkeztek. Csalódottsága érhető. Egy gyenge napot kifogó Lewist akár le is győzhetett volna.

Szerdán újabb négy negyeddöntővel folytatódik a show. A dobogón - többek között - Phil Taylor és Gary Anderson. Kövessetek majd akkor is minket. A program pedig:

Mervyn King - Brendan Dolan
Michael Smith - Steve Beaton
Phil Taylor - Mensur Suljovic
Gary Anderson - Terry Jenkins