Peter Wright nyerte Leverkusenben a European Darts Opent, miután a döntőben viszonylag simán legyőzte az egész hétvégén kiválóan versenyző Mervyn King-et. Snakebite idén a negyedik ET-tornáján nyert, május 20-a óta az első komolyabb tornáján tudott nyerni. A nap meglepetésembere, Rob Cross a negyeddöntőre elfogyott, ahogy Gerwyn Price is. Nagyszerű verseny volt, melynek utolsó hét meccséről a hajtás alatt olvashattok.

Negyeddöntők:

Mensur Suljovic egy szerencsétlen betegségnek köszönhette, hogy játék nélkül jutott a legjobb nyolcba, de ha már ott volt, tett is azért, hogy ez ne tűnjön érdemtelennek. Két 180-as és 10, azaz tíz 140 pluszos dobással mosta le az egész hétvégén kiválóan dolgozó John Hendersont, aki igazán most nem volt eredményes. Pedig az 1-1-et egy 156 pontos kiszállóval nyomatékosította. Aztán viszont már nem volt ellenszer az osztrák-szerb ellen.

Peter Wright visszatért a győztes útra. Néhány napja elmélkedtünk, vajon mi lehet az oka, hogy a világ második legjobb játékosa az elmúlt hónapban egyetlen negyeddöntőt sem játszott. Akkor volt olyan, aki azzal nyugtatott, hogy ez gyorsan el fog múlni. El is múlt. Lazán és magabiztosan söpörte el a délután még kiválóan dobáló Dave Chisnallt. Nem volt agy átlag, sem kimagasló kör, de egy 110-es kiszálló Wright-tól azért dicséretet érdemel.

Hektikus meccs jött, voltak benne fantasztikus dobások, és csapnivaló kiszállók egyaránt. Ez utóbbit Gerwyn Price kezdte és fejezte is be, miközben Michael Smith 107-tel , majd közvetlen utána tizennégy nyíllal szállt ki. Erre volt még egy 120-as checkoutos válasz. Aztán 4-4 után lett kaotikus a meccs, Price-nak rengeteg lehetősége volt, mégsem tudott előnyhöz jutni, Aztán a tizedik legben Smith 140-et, 134-et is dobott a végén meg egyből a D18-at, megérdemelten ment tovább.

Akkor érhet bármit a Gerwen ellen délután aratott hatalmas siker Rob Crossnak, ha Mervyn King ellen is sikerrel vívja meg a negyeddöntőt. Az elején elmaradtak Cross megszokott nagy dobásai, voltak szektortévesztések is, King pedig a hétvégén tőle megszokott ritmusban és átlagban szórta a nagy dobásokat. 3-2-es King vezetésnél mind a ketten száz feletti átlaggal álltak. Crossnak egy tizenkét, Kingnek meg egy tizenhárom nyilas legje is akadt, de az előny stabilan az utóbbinál volt. Sőt, az 5-2-re is úgy fordult rá, hogy ő kezdhetett, ez pedig a mai játékát elnézve semmi jót nem ígért. Crossnak kétszer is volt három nyila, hogy visszajöjjön a meccsbe, de nem tudott kiszállni, King pedig nem kiemeltként eljutott az elődöntőbe.

Elődöntők:

Nagyon úgy festett, hogy Peter Wright megint idő előtt fejez be egy nagy tornát. Mensur Suljovic a tőle szokott stílussal dobálgatva 3-1-re lépett el. Nem voltak égbemászó átlagok, 92 körül jártak mind a ketten, ráadásul Suljovicnak volt még egy tizenkét nyilas legje is. Aztán hirtelen megfordult minden, Snakebite egyre pontosabban, és egyre nagyobbakat dobált. Jöttek a 180-ak, a magas és pontos kiszállók, a végén pedig tizenegy nyíllal, 81-ről kiszállva nyert, öt játékot hozva egymás után, a május 20-i Players Championship után ismét döntőbe jutott. Visszatért a győztes útra.

Mervyn King egész hétvégén ihletett formában dobált, és ezt a formáját az elődöntőre is átmentette. Szórta a nagy tömeget, a 180-akat és 4-2-es vezetésénél 4/5 volt a kiszállózása. Michael Smith-ből hiányzott egy kicsi plusz, mert például a kezdését olyan könnyen dolgozta le és brékelte őt King, hogy már 5-2-re is vezetett (mintha Smith ott se lett volna). Már csak egy aprócska dolog hiányzott King számára, mégpedig hozni a saját kezdését és készülni a döntőre, de Smith elsőre hárította a szettlabdát (majdnem összejött a 170-es kiszálló), majd 5-4-re fel is jött, ám aztán King dobott egy 180-at, a 24-et pedig a harmadik nyílra megoldva idén másodszor, a március 11-i Players Championship 3 után jutott ismét döntőbe.

Döntő:

Peter Wright - Mervyn King: 6-2

Legenként követtük végig a döntő alakulását. Az első leg Wright-é volt, méghozzá úgy, hogy 136-ról T20, T20, D8-cal szállt ki, a hátsó pályáról. A második legben mind a ketten egyszerre értek le, ráadásul mind a ketten 177-tel. Végül King D18-at a harmadik tűvel dobta ki. A harmadik legben Wright nagyon fennhagyta Kinget, az 54-ből 20 maradt, de aztán összejött a skótnak, így már 2-1-re vezetett egy tizenhárom nyilas leg végén. Csak a tizenhetedik tűre, de jött Wright kiszállója, a negyedik legben viszont elfogytak a nagy dobások.

Wright tovább tolta, jöttek mind a két oldalon a 130 feletti dobások, de megint a skót dobhatott a kiszállóra, az 51 sem okozott neki gondot. Eljött a pillanat, amikor eldőlni látszott minden. Wright szép nagy tömegekkel ment le, a végén jött a D20 és már 5-1 volt oda. Jól kezdte King a hetedik leget, egy 180-assal, majd nagy dobásokkal maradt fenn 120-on Wright, King pedig egy D8-cal javította a meccset. Jött az utolsó leg. Ezt mi ugyan előre nem tudtuk, de érezni lehetett King és Wright dobásain is. A végére önmagát újra megtaláló Snakebite 101-ről szállt ki három, nagyon pontos dobással és egy remek, 103,07-es átlaggal, teljesen megérdemelten nyert.

A két dartsos most játszott tizenhatodik alkalommal egymás ellen, melyből Wright tizenegyedik sikerét aratta. A skót ismét úgy játszott, ahogy a világ egyik legjobbjának kell. Május 7-én megnyerte a European Darts Grand Prix-t, összesítésben pedig negyedik European Tour sikerét aratta idén.