9 Nyíl

Jön a torna, amiért Phil Taylor is hajlandó meggyógyulni

2017. július 17. 10:13 - matyi96

BetVictor World Matchplay - beharangozó

Bizonyára sokan várjátok már a hétvégén kezdődő BetVictor World Matchplay küzdelmeit. A második legrangosabb PDC torna egészen július 30-ig fog tartani 32 játékos részvételével. A helyszín Blackpool, Winter Gardens. A 32 játékost a PDC Order of Merit legjobb 16 játékosa, valamint a PDC Pro Tour ranglista legjobb 16 játékosa fogja alkotni. 

world_matchplay_2017.jpg

A versenyre már a sorsolás is elkészült, (sőt, a menetrend is meg van) melyről már be is számoltunk Nektek.

wm_sorsolas_menetrend.jpg

Lebonyolítás

A legelső versenyen az első és második körben 8 leget kellett elérni a versenyzőknek a győzelemhez, a negyeddöntőkben és elődöntőkben 11 leget, míg a döntőben 16 leget.

1995 és 1997 között ez annyiban változott, hogy az elődöntőkben nem 11 leget, hanem 13 leget kellett megnyernie a játékosoknak.

1998-ban már a negyeddöntőkben is 13 leget kellett abszolválni, míg a döntőt felemelték 18 legre.

1999-től egészen 2012-ig az első körben már 10 nyert legig játszották a meccseket, a második körben 13 nyertig, a negyeddőntőket 16 nyertig, az elődöntőket 17-ig, míg a döntőt 18 nyert legig kellett játszani.

1994-től egészen 2012-ig minden mérkőzést kettő tiszta leggel kellett megnyerni a játékosoknak, ezt 2013-tól annyiban módosították, hogy bevezették a „hirtelen halált”. Ha a két tiszta leg különbség nem áll be 6 pluszban lejátszott legben, akkor lép érvénybe a „hirtelen halál”.

2016-tól az első körös meccsek 10 nyert legig tartanak, a második körös meccsek már csak 11 nyertig, a negyeddöntők 16 nyertig, az elődöntők 17 nyertig, míg a döntő a már szokásos 18 nyert legig tart. Természetesen a két tisztán nyert leg és a „hirtelen halál” ebben a rendszerben is érvényben van.

A döntősök

Tekintsük át a World Matchplay 24 éves történetét, ugyanis a 2017. évi lesz a 24. megrendezett torna. A World Matchplay egészen 1994-ig nyúlik vissza.

1994-ben rendezték meg először ezt a rangos eseményt. Ebben az évben nem más, mint a csapat-világbajnokságokról és a BDO-ból már jól ismert amerikai, Larry Butler lett a győztes. A döntőben Dennis Priestley-t (91,59) múlta felül 16-12 arányban, Butler 90,72-es átlagot dobott.

 larry-butler.jpg

1995 több szempontból is fontos volt a Matchplay tekintetében. Ez a torna volt az utolsó major tornája egy legendának, Jocky Wilson-nak. A 1995-ös verseny volt az első Matchplay győzelme Phil Taylor-nak. Phil a döntőben szintén 90,72-es átlagot tudott dobni, ami akkoriban elég volt egy tornagyőzelemhez, ellenfele az előző évben is döntős Dennis Priestley (87,63) volt. Priestley csak 11 leget hozott össze, ezzel a végeredmény 16-11 lett.

phil_1995.jpg

Dennis Priestley 1996-ban is elérte a döntőt Blackpoolban, de harmadik nekifutásra sem tudta megszerezni a World Matchplay trófeáját, mint később kiderült több alkalma nem is volt rá. A ’96-os döntőben az ellenfele Peter Evison volt, (aki nem mellesleg a PDC alapító tagok közt szerepel) akinek ez a győzelem jelentette karrierje legnagyobb tornagyőzelmét. Az átlagok egészen szépre sikeredtek, a győztes Evison 100,51-en állt meg a meccs végére, míg Priestley 96,67-en. Az eredmény 16-14 lett.

1997-ben egy újabb magas színvonalú döntőt láthattak a nézők. Phil Taylor 106,32-es átlaga nem meglepő módon elég volt, ahhoz, hogy bezsebelje második World Matchplay tornagyőzelmét, ellenfele Alan Warriner volt, aki szintén nagyon magas színvonalon (98,42) dobált, de Taylor ellen azon az estén az sem volt elég. A végeredmény 16-11 lett.

1998 és 1999 e torna tekintetében Rod Harrington éve volt. Mindkét évben felemelhette a kupát a magasba, de nem is akárhogy! 1998-ban Ronnie Baxtert (94,07) verte 19-17-re, tehát „hosszabbításban”, majd 1999-ben megismételte ugyanezt az eredményt, de akkor ellenfele Peter Manley (86,91) volt. Harrington 1998-ban még 95,03-as átlagot tudott dobni, míg 1999-ben megdobta a World Matchplay döntők tekintetében minden idők leggyengébb átlagát (85,95), persze mit sem veszítve annak érdeméből.

 harrington.jpg

Harrington duplázása után öt éven keresztül Phil Taylor egyeduralmáról szólt a verseny. 2000-ben újra legyőzte Alan Warrinert (18-12), 2001-ben Richie Burnett volt az áldozat (18-10), 2002-ben a kanadai John Part nem tudott megbírkózni a feladattal (18-16), bár ő járt hozzá a legközelebb. 2003-ban úgy tudott nyerni Taylor (94,38) 18-12-re, hogy ellenfele, Wayne Mardle (97,44) átlagban Taylor felé tudott kerekedni. 2004-ben Mark Dudbridge próbálta legyőzni Taylort, de a döntőben „csak” egy 89,24-es átlagot tudott produkálni, amire Phil válasza egy 100,20-as körátlag volt, a vége 18-8, ezzel „The Power” zsinórban ötödjére nyerte meg a tornát, összességében pedig ez volt a hetedik Matchplay győzelme.

2005-ben megszakadt Taylor egyeduralma. A döntőben Colin Lloyd (97,89) és John Part (94,53) találkozott. A végeredmény 18-12 Lloyd javára.

 colin_lloyd.jpg

2006-ban Taylor vissza szeretett volna kerülni a csúcsra, miután egy évvel korábban nem sikerült megvédenie a címét, sőt döntőbe sem jutott. Sikerült eljutnia a döntőig, ahol James Wade állt vele szemben. Phil-nek adva volt a feladat, le kell győzni az akkoriban berobbanó James-t. Taylor (100,08) Wade (90,01): 18-11.

Wade nem sokáig búslakodott az elbukott döntő miatt, egy évvel később 2007-ben újra döntőbe került, akkor meg is nyerte. Ellenfele Terry Jenkins (91,62) volt. Wade a döntő során 96,83-as átlagot dobott, ami elegendő volt ahhoz, hogy elhódítsa a World Matchplay trófeáját (18-7).

james_wade.jpg

„The Machine” annyira belejött, hogy újabb egy év elteltével újra döntőbe került. A döntőben újra Phil Taylorral kellett szembenéznie. 2008-at írtunk, amikor Taylor 109,47-es átlagot dobott, szóval még egyszer, 109,47-es átlagot dobott. Mondani se kell, Wade hiába dobott 102,58-at, a végén Taylor örülhetett: 18-9.

Phil Taylor 2008 után még hatszor nyerte meg a World Matchplayt 2014-ig, azaz zsinórban hétszer sikerült nyernie, ezzel megdöntve saját rekordját (zsinórban öt). 2009-ben az ellenfele Terry Jenkins (18-4, minden idők legsimább döntője), majd 2010-ben Raymond van Barneveldet verte meg egy 105,16-os átlaggal (18-12), 2011-ben újra Wade volt az, akit le kellett győznie a döntőben, sikerült is neki (18-8). Wade nem adta fel, egy évvel később újra megpróbálta legyőzni Phil-t. Ekkor már több esélye volt, de a végén megint Taylor örülhetett (18-15). A 2013-as döntőben Adrian Lewis várta őt. Ebben a döntőben Taylor megdobta minden idők legjobb World Matchplay-döntő átlagát. 111,23, úgy, hogy Lewis 105,92-őt dobott. Végeredmény: 18-13. Taylor utolsó Matchplay tornagyőzelme (2014) az akkori és mostani világbajnok Michael van Gerwen ellen volt.Taylor (107,19) – Gerwen (101,49): 18-9. Eszméletlen döntő volt ez is.

wldmchply-fnl-taylor39.jpg

2015-ben a világelső Michael van Gerwen (99,91) lett a bajnok, nem meglepő módon James Wade (90,37) volt az ellenfele. Gerwen 18 legjével szemben Wade csak 12 tudott összedobálni.

A király tavaly még eljutott a döntőig, a torna egésze alapján sokan esélyesnek is tartották őt a végső győzelemre, de Michael van Gerwen által dobott 103,93-as átlag győzelmet ért a holland világelsőnek, annak ellenére, hogy Taylor is 101,13-as átlagot hozott össze. A végeredmény nem tükrözte az átlagok szorosságát: 18-10 a holland javára.

mvg_5.jpg

Tökéletes legek

Természetesen a World Matchplay története nem csak győzelmekben, nagy nevekben gazdag, hanem tökéletes legekben is. Az első kilencnyilas befejezést ki más, ha nem Phil Taylor dobta volna 2002-ben. Ez volt az első élő tévéadásban közvetített tökéletes leg.

Az első után egészen 8 évet kellett várni a következőre. 2010-ben Raymond van Barneveld dobott egyet az első körben Denis Ovens ellen.

Egy évvel később John Part dobta a következőt Mark Webster ellen, érdekesség, hogy Part ezen a meccsen kikapott 10-8-ra.

2012-ben két kilencnyilast is láthattak a nézők Blackpoolban. Az egyiket Michael van Gerwen dobta Steve Beaton ellen a második körben (MvG nyert 13-9-re), a másikat Wes Newton dobta Justin Pipe ellen, szintén a második körben (Justin Pipe nyert 13-10-re).

A legutóbbi kilencnyilas befejezést Phil Taylor dobta 2014-ben Michael Smith ellen a második körben.

Szponzorok és díjazás

1994-ben a Proton Cars szponzorálta a versenyt. Az összdíjazás 42,800 font volt, a győztes ebből 10,000 fontot tehetett el.

1995 és 1997 között a Webster’s volt a főszponzor, jelentős mértékben nem növelte a díjakat.

1998-ban és 1999-ben a PDC vállalta a főszponzorságot, kb. 10,000 fonttal növelte az összdíjazást.

Ezután 10 éven át (2000-2010) a Stan James lett a főszponzor. Itt már jelentős emelkedés érzékelhető. 2001-ben 65,000 font volt az összdíjazás, ebből a győztes 14 ezer fontot nyert el. Ez az összeg 2010-re 400,000 font lett, melyből a győztes 100,000 font boldog tulajdonosa lehetett.

2011-ben a SkyBet, majd 2012-ben a Betfair lett a főszponzor, a díjazáson nem változtattak.

2013-tól a BetVictor neve alatt fut a World Matchplay. 2014-től az összdíjazás 450,000 font, de az első helyért megmaradt a 100,000 font díj. Az idei évben emelik az összdíjazást is, valamint az első és második hely díjazását is. 500,000 fontból az első 115,000 fontot zsebel be, míg a második 55,000 fontot.

betvictor.jpg

Mint láthatjátok a World Matchplay is, ahogy az egész darts sportág folyamatosan növekvő tendenciát mutat a játék színvonalában és díjazásban is egyaránt. Szerencsére az idei versenyt itthoni televíziós csatorna is tudja közvetíteni, így semmi akadálya annak, hogy Magyarországon is több ezren üljenek a televíziók előtt és szorítsanak kedvencüknek július 22. és július 30. között.

Szólj hozzá!
Gamecente

A bejegyzés trackback címe:

http://9nyil.blog.hu/api/trackback/id/tr1112669019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.