"The Show Must Go On" ahogy a Queen halhatatlan slágere is tartja. Mára kialakult a legjobb tizenhat mezőnye, néhány váratlan névvel, de ez már megszokott dolog a PDC berkein belül. Délután eldöntötték kik jutnak be a legjobb nyolc közé lássuk mi történt:

Michael van Gerwen - Alan Tabern: 6-4

Kellemes kezdést láthattak a nézők, mind a két játékos hozta saját kezdését, méghozzá öt körből. Ám a második leget Tabern elvitte hátsó pályáról, ráadásul utána a kezdését is hozta. A holland világelső nem találta a duplákat és ez a forma a hatodik legig tartott amikor is 4-2-es Tabern előnyt mutatott az eredményjelző. Ekkor megfújta a harsonákat a holland és elkezdett dartsozni. Dobott egy tizenegy és egy tizenhárom nyilast és egalizált. Tabern itt elvesztette a fonalat, a következő két legben csak nagy kiszálló értékig jutott le, ezeket viszont elhibázta így pedig MvG jutott be a legjobb nyolc közé.

Dave Chisnall - Ian White: 0-6

Tegnap Chizzy bravúrosan játszott, 108 pont fölé jutott és nyert simán. Mára azonban minden megfordult vele. Történt ugyanis, hogy Ian White nagyon elkapta a fonalat, de mondhatnánk, hogy elsült a keze. Dobott tizenkét, tizenhárom nyilast is, egy leg kivételével nem ment tizenöt nyíl fölé a győztes legek nyílszáma. Chisnall nagyjából semmit nem tudott kezdeni "Gyémánt" ellen, sem tömegben sem kiszállóban. White nagy arányú győzelme abszolút megérdemelt.

Daryl Gurney - Mervyn King: 5-6

Alan Tabern példája ragadósnak bizonyult. Gurney a mérkőzés elején kihasználta, hogy King nagyon kínlódott a duplákkal és ellépett 4-1-re. King az első leget egy szép tizennégy nyilassal hozta, utána viszont egy kiszállót sem tudott bedobni. A fordulópont a hetedik legben jött, amikor King dobott egy tizenegy nyilast és 4-3-ra felzárkózott. Gurneynek ez nem ízlett, és mire észbe kapott volna már 5-4-es hátrányban volt. Igaz volt nyila hozzá, hogy Ő vezessen ilyen arányban de nem jött neki össze. A döntő leget egy 112-es kiszállóval kiharcolta az észak-ír játékos, ám azt a rutinos King húzta be egy bullos kiszállóval. Érdekes meccs volt, nagy hullámvölgyekkel és egészen jó színvonallal.

Michael Smith - Jelle Klaasen: 6-3

A két gyorskezű játékos mérkőzése nemcsak villámtempójú meccset, de jó és izgalmas csatát is ígért. Kiválóan kezdett Smith, dobott gyorsan egy négyköröst. A 2-0-ás előnyért is dobott ám ezt kihagyta. Klaasen került először break közelbe a harmadik legben ám elhibázta, szóval a kölcsönt visszaadta Smithnek. 3-3-ig elmentek fej-fej mellett, Klaasen dobott egy 109-es és egy 158-as kiszállót is, szóval remek volt a mérkőzés. Smith egy tizenöt nyilassal újra vezetést szerzett, amit egy tizenegy nyilas breakkel meg is tudott fejelni. Hozzá kell tenni azonban, hogy Klaasen 87 pontról nem tudott kiszállni így lehetett az angolé a leg. A kilencedik leget megint öt kör alatt elintézte "Bully Boy" ezzel pedig bejutott a legjobb nyolc közé. Jó meccs volt, Klaasen úgy tűnik már képes időnként felidézni régi önmagát. Smith pedig a mostanában megszokott szinten dobott, ami jó jel a folytatásra.

Max Hopp - Benito van de Pas: 6-4

Eddig a mérkőzésig a színvonalra nem nagyon panaszkodhattunk. Ám a német és a holland játékos sikerrel rontotta le a délután átlagát. Egyikük sem érte el a 85 pontos átlagot, a kiszállózásuk pedig egy jobb amatőr verseny szintjén mozgott. Hopp huszonöt nyilat szórt el, van de Pas pedig tizenegy nyíllal nem találta el a célt. A német játékos egyébként végig vezetett, igaz 2-0-ról még egyenlített a holland, ám a német 5-2-re is el tudott húzni, innen pedig már nem tudott Benito fordítani. A meccs megnézését csak és kizárólag "die hard" Hopp-fanoknak ajánlom.

Joe Cullen - Daniel Larsson: 6-2

Sok mindent nem lehet mondani a mérkőzésről, mert teljesen egyoldalúra sikeredett. Cullen ellépett 3-0-ra, amit többet között egy tizenegy nyilas legnek is köszönhetett. A svéd játékos alig tudott levánszorogni kiszállóra, ám olyan magasan ragadt, hogy esélye sem volt megdobni. Azért 3-2-re még fel tudott zárkózni, de utána ismét villant Cullen. Konkrétan egy tizenkét nyilast dobott, 164-es kiszállóval. Innentől pedig nem engedett ki és simán nyerte a mérkőzést.

Mensur Suljovic - Gerwyn Price: 5-6

Elég sablonosan kezdődött a mérkőzés, vagyis az első négy leget szépen hozta mindenki első pályáról, anélkül, hogy különösebben aggódniuk kellett volna a másik játékos miatt. Mensur egyébként dobott egy négyköröst is, ami mindig jól néz ki. Az ötödik és a hatodik leg az osztráké lett, igaz Price ebben bőven benne volt a sok rontott kiszállójával. Ám a küzdőszelleme nem hagyta cserben, dobott ő is egy négyköröst és ki is tudott egyenlíteni. Az egál maradt a döntő legig amit Mensur kezdhetett. 116 pontról jöhetett az osztrák, ám az utolsó duplát elrontotta, Price pedig egy tizenhárom nyilassal megnyerte a mérkőzést. Mensur a Premier Liga küzdelmeihez hasonlóan most is jobb átlagot dobott mint aktuális ellenfele, ám nyernie nem sikerült.

Rob Cross - Darren Webster: 6-4

Kiválóan indult a mérkőzés, a várt jó szintet hozta a meccs. Gyorsan váltottak egy ötkörös csörtét első pályáról, majd ezt a koreográfiát megtartották 2-2-ig. Az első breaket Webster hozta össze az ötödik legben, de sokat nem örülhetett mert Cross egy tizenegy nyilassal visszavette elvesztett kezdését. Majd kicsit visszafogottabban, hat körösökkel hozták a következő kezdésüket, ami 5-4-es állást eredményezett a világbajnok javára. Jött a tizedik leg ahol Cross megint előhúzta a nyulat a cilinderből, dobott egy újabb négy köröst és megnyerte a mérkőzést. Ám ez a tizenegy nyilas lehetett volna kilencnyilas is, csak az a fránya  D12 nem jött össze. Nem volt rossz zárása a napnak.