Új nap, újabb forduló, újra foghíjas mezőnnyel. Nagyjából így lehetne összefoglalni az idei Players Championship sorozat tizenegyedik állomását. A ranglista első nyolc helyezettje már a hétközi japán versenyre készül, így a náluk hátrébb elhelyezkedő játékosok előtt nyitva állt az ajtó ahhoz, hogy feljebb lépjenek a ranglétrán, és szép pénzt keressenek. Tegnap Chizzy - esélyeshez méltóan - be is húzta a versenyt a szintén kiválóan teljesítő Steve Beaton ellen. Lássuk, mi is történt ma.
Első kör:
Jöjjenek a már nem is olyan meglepő meglepetések. A walesi jégember Gerwyn Price azonnal kizúgott, miután 3 leggel kikapott a hollandok egyik feltörekvő játékosától Jermaine Wattimenától. Terry Jenkins bácsi sem élte túl ezt a kört, neki Harry Robinson jelentette a végállomást. Az ausszik varázslója, Simon Whitlock sem sokáig varázsolt, Berry van Peer ellen ugyanis vereséget szenvedett. Thorn bácsi idegrendszere vélhetően tovább károsodott a Jason Wilson ellen elszenvedett 6-4-es veresége után. A tegnap elődöntőt játszó Andrew Gilding sem ment tovább a második körben, mint ahogy Jelle Klaasen sem. A nagyok közül játék nélkül ment tovább Michael Smith és Kim Huybrechts, a kiemelésüknek köszönhetően. Akik játszottak, azok közül lazán továbbment Mensur, Mervyn King, Jamie Caven, Ian White és Steve Beaton is. Peter Griffin és Vincent van der Voort viszont alaposan megizzadt és csak 1 legnyi különbséggel vánszorogtak át a második körbe.
Második kör:
Izgalmak és érdekességek itt is akadtak bőven. Michael Smith 6-5 arányú veresége Nathan Apsinall ellen elég meglepő, ahogyan szintén szemöldökráncolásra ad okot a Joe Murnan – Alan Norris meccs 6-5-ös végeredménye is. Kevin Painter 6-1es zakója Jason Marriott még akkor is furcsán hangzik, ha tudjuk, hogy a Művész nincs épp élete formájában. A Bronztestű Adonisz jó formája még itt is kitartott, 6-2-vel intézte el Jonathan Worsley-t. Ian White brutál nagyot játszva, leget sem vesztve intézte el az egyébként tehetséges Jeffrey de Zwaan-t. Stephen Bunting pedig nagyon megkedvelte a szoros mérkőzéseket, mivel megint csak minimális különbséggel győzött Andy Hamilton ellen. A Huybrechts testvérek szintén vették az akadályt, közül csak Kim szenvedett meg a Dirk van Duijvenbode ellen. Mensur pedig megint roppant simán lépett át a harmadik fordulóba, igaz most nem 6-0-ra, hanem csak 6-1-re győzött.
Harmadik kör:
Ebben a körben is rendeztek rangadókat, olyanokat, amiket jó lett volna élőben is látni. Ezek közé tartozik Daryl Gurney és Jamie Caven csatája - még akkor is -, ha a meccs nagyon sima volt, Daryl 6-0-val kiütötte Jabbát. Két fiatal tehetség, Cristo Reyes és Benito van de Pas csatája is megérte volna, hogy képernyőre kerüljön, Cristo 6-5ös sikere azt sugallja, hogy igencsak izgalmas meccset játszottak. A liverpooli különítmény két tagja is sikerrel vette ezt a kört. Robbie Green tegnap itt esett ki, most azonban legyőzte egy végtelenül szoros meccsen Wattimenát. A másik scouser, Bunting megunta a szoros meccseket és 6-1-gyel kiütötte Kyle Andersont. Ian White és Mensur sem hibáztak, folytatták magabiztos menetelésüket. Szintén tovább meneteltek a Huybrechts tesók, külön érdekesség, hogy mind a ketten 3 leggel voltak jobbak aktuális ellenfelüknél. Steve Beaton „lufija” sem pukkadt ki, magabiztos játékkal verte Curtis Hammondot. Úgy látszik a rutinos öreg róka elkapta a fonalat, remélem ez minél tovább kitart nála.
Negyedik kör:
Ebben a körben ért véget Steve Beaton jó sorozata, az ifjabbik Huybrechts túl nagy falatnak bizonyult neki. De a hétvégén összeszedett 6500 font azért szép teljesítmény.
A tornán két komolyabb meglepetés is volt, mégpedig Peter Hudson és Stephen Willard legjobb 16 közé jutása. Eddig nem sokat hallottunk róluk, de most azért megmutatták, hogy nem rossz játékosok. Mindazonáltal Peter-nek a liverpooli Kong jelentette a véget, míg Stephennek az idősebb Huybrechts elleni meccs volt a végállomás. De szégyenkezni így sincs okuk. Tovább menetelt White, aki 3 leggel volt jobb Dary Gurneynél. Joe Cullen túljutott Nathan Aspinallon, míg a másik Joe, Murnan is sikerrel vette a nyolcaddöntőt. A forduló rangadóját a Mensur Suljovic – Stephen Bunting meccs jelentette, de a meccs nagyon sima volt, Mensur 6-2-re győzött. Sokak kedvenc Cristoja pedig valósággal kiütötte a holland óriást, Vincentet. Nem semmi a 6-1-es végeredmény.
Negyeddöntők:
Volt pár kérdés a legjobb négy közé jutásért vívott meccseken. Összejön-e a belga testvérpárbaj? Tovább zúz-e Ian White? Folytatja-e Cristo Reyes az eddigi remek játékát? A két fiatal Joe közül melyikük jut be a négy közé? Nos lássuk a válaszokat:
Brutál kemény összecsapást hozott Kim és Robbie Green összecsapása. A civilben csomagszállító liverpooli Green közel került a bravúrhoz, de Kim jobban bírta az idegek harcát és 6-5-re megnyerte a meccset. Green nem szomorkodhat, már a PDC mezőnyében is letette a névjegyét, és igazolta, hogy számolni kell vele is.
A másik belga játékosnak azonban már nem volt szerencséje, ugyanis Ronny nagyon belenézett a pofonládába. Ian White káprázatos formája nem akart alábbhagyni, és 6-1-es zakót mért ellenfelére.
Ha volt meccs, amire előzetesen szoros végeredményt tippelt volna az ember, akkor az biztos, hogy a Cullen-Murnan meccs lett volna. Fiatalabbak közé tartoznak mind a ketten, csak négy hely választja el őket a ranglistán, és - ha hinni lehet a statisztikáknak - még nem is találkoztak egymással. Nos a tipp bejött volna, Cullen minimális különbséggel hozta a meccset és készülhetett az elődöntőre.
Ha előbb szoros meccset vártam volna, mondjuk ha elmegyek egy fogadóirodába, akkor a Suljovic-Reyes meccsen sima Mensur győzelmet tippeltem volna. Csúnyán be is buktam volna a pénzt, mert a spanyolok első számú versenyzője magabiztosan hozta a mérkőzést 6-2 arányban. Ismét kiderült, hogy ha Cristo elkapja a fonalat, akkor bárkit meg tud verni.
Elődöntők:
Ian White – Kim Huybrechts. A tizenegyedik összecsapásuk következett egymás ellen, az eddigi tíz alapján pedig Kimnek állt a zászló, mivel 7-3 arányban vezetett a „Gyémánt” ellen. Ez azonban itt mit sem ért, mert a bombaformában játszó White 6-3-ra elverte a belgák kedvencét. Az eredményeket nézve nyugodtan mondhatjuk: Ian White-ot csak gyémántvágóval lehetett volna megállítani.
A másik ágon a két meglepetésember (szerintem nevezhetjük őket így) csapott össze, hogy eldöntsék ki játsszon a fantasztikusan teljesítő Ian "Diamond" White ellen. Szoros, kiélezett csata volt, amiben végül Cullen bizonyult jobbnak, 6-4 arányban. Reyesnek azért vigaszt jelenthet a 3000 fontos nyeremény, amivel egy helyet sikerült előrelépnie a ranglistán.
Döntő:
Ian White – Joe Cullen. Rutin kontra ifjúság. Már megint, és vélhetően nem utoljára játszottak egymás ellen a PDC történelmében. White egész eddig parádésan dobott, nagyon simán nyerte a meccseket, Cullen pedig többször is kemény küzdelem árán jutott el a döntőig. Hogy melyik út a szerencsésebb arról hosszan lehetne értekezni. Lényeg a lényeg: ezúttal a rutin és a kiváló forma döntött, Joe csak megszorítani tudta Diamond-ot, aki 6-3 arányban győzött, és ezzel 10.000 fontot tett zsebre. Jól jön ez a ranglistán. Cullen szintén jól járt mert két helyet is előrelépett a 6000 fontos nyereményével.
Eredmények:
Első forduló:
Kim Huybrechts (1) Bye
Dirk van Duijvenbode 6-3 Ray Campbell
Mark Barilli 6-3 Devon Petersen
Tony Newell 6-4 James Richardson
Steve Beaton (16) 6-0 Kevin Thomas
Jonathan Worsley 6-2 Jim Walker
Justin Pipe (17) 6-3 Michael Power
Curtis Hammond 6-2 Jeffrey de Graaf
Jermaine Wattimena 6-3 Gerwyn Price (8)
Vincent Kamphuis 6-4 Simon Preston
Robbie Green (25) 6-3 Scott Dale
Ryan Meikle 6-1 Prakash Jiwa
Harry Robinson 6-4 Terry Jenkins (9)
Mike Zuydwijk 6-4 Ricky Evans
Brendan Dolan (24) 6-5 Stuart Kellett
Peter Hudson 6-5 Darren Webster
Paul Milford 6-3 Jelle Klaasen (5)
Ronny Huybrechts 6-3 Keegan Brown
Jamie Lewis (28) 6-3 Jonny Clayton
Andy Smith 6-5 Ron Meulenkamp
Berry van Peer 6-5 Simon Whitlock (12)
Johnny Haines 6-1 Andy Boulton
Josh Payne (21) 6-2 Mike De Decker
Stephen Willard 6-3 Shaun Griffiths
Ian White (4) 6-2 Steve McNally
Jeffrey de Zwaan 6-5 Matthew Edgar
Kevin Painter (29) 6-5 Aden Kirk
Jason Marriott 6-5 Mark Walsh
Daryl Gurney (13) 6-1 Christian Kist
Ryan Palmer 6-5 Jerry Hendriks
Jamie Caven (20) 6-2 Michael Barnard
Dimitri Van den Bergh 6-5 William O'Connor
Michael Smith (2) Bye
Nathan Aspinall 6-2 Steve Brown
Alan Tabern 6-5 John Henderson (31)
Wes Newton 6-3 Andy Parsons
Joe Cullen (15) 6-3 James Wilson
Lee Evans 6-5 John Bowles
Mark Webster (18) 6-0 Ronnie Baxter
Jan Dekker 6-4 Mick McGowan
Jason Wilson 6-4 Robert Thornton (7)
Ted Evetts 6-3 Simon Stevenson
Darren Johnson 6-2 Andrew Gilding (26)
Dennis Smith 6-3 Dave Ladley
Alan Norris (10) 6-3 Chris Dobey
Joe Murnan 6-3 Ross Smith
Yordi Meeuwisse 6-1 Rowby-John Rodriguez (23)
Kevin Dowling 6-0 Ricky Williams
Mensur Suljovic (6) 6-0 David Pallett
Steve Hine 6-5 Brett Claydon
Brian Woods 6-4 Max Hopp (27)
Mickey Mansell 6-3 Robert Owen
Stephen Bunting (11) 6-5 Wayne Jones
Andy Hamilton 6-0 Jamie Robinson
Kyle Anderson (22) 6-4 Jason Lovett
Nigel Heydon 6-5 Darron Brown
Benito van de Pas (3) 6-1 Nathan Derry
Andy Jenkins 6-1 Matt Clark
Cristo Reyes (30) 6-0 Antonio Alcinas
Mark Frost 6-2 Nigel Daniels
Mervyn King (14) 6-1 Dean Winstanley
Steve West 6-2 Matthew Dennant
Vincent van der Voort (19) 6-5 Magnus Caris
Mick Todd 6-5 John Michael
Második forduló:
Kim Huybrechts 6-5 Dirk van Duijvenbode
Tony Newell 6-3 Mark Barilli
Steve Beaton 6-2 Jonathan Worsley
Curtis Hammond 6-3 Justin Pipe
Jermaine Wattimena 6-4 Vincent Kamphuis
Robbie Green 6-4 Ryan Meikle
Mike Zuydwijk 6-1 Harry Robinson
Peter Hudson 6-3 Brendan Dolan
Ronny Huybrechts 6-2 Paul Milford
Jamie Lewis 6-1 Andy Smith
Berry van Peer 6-5 Johnny Haines
Stephen Willard 6-3 Josh Payne
Ian White 6-0 Jeffrey de Zwaan
Jason Marriott 6-1 Kevin Painter
Daryl Gurney 6-3 Ryan Palmer
Jamie Caven 6-2 Dimitri Van den Bergh
Nathan Aspinall 6-5 Michael Smith
Alan Tabern 6-5 Wes Newton
Joe Cullen 6-1 Lee Evans
Mark Webster 6-2 Jan Dekker
Jason Wilson 6-1 Ted Evetts
Dennis Smith 6-3 Darren Johnson
Joe Murnan 6-5 Alan Norris
Kevin Dowling 6-2 Yordi Meeuwisse
Mensur Suljovic 6-1 Steve Hine
Mickey Mansell 6-5 Brian Woods
Stephen Bunting 6-5 Andy Hamilton
Kyle Anderson 6-5 Nigel Heydon
Benito van de Pas 6-3 Andy Jenkins
Cristo Reyes 6-5 Mark Frost
Mervyn King 6-2 Steve West
Vincent van der Voort 6-3 Mick Todd
Harmadik forduló:
Kim Huybrechts 6-3 Tony Newell
Steve Beaton 6-1 Curtis Hammond
Robbie Green 6-5 Jermaine Wattimena
Peter Hudson 6-4 Mike Zuydwijk
Ronny Huybrechts 6-3 Jamie Lewis
Stephen Willard 6-4 Berry van Peer
Ian White 6-2 Jason Marriott
Daryl Gurney 6-0 Jamie Caven
Nathan Aspinall 6-4 Alan Tabern
Joe Cullen 6-3 Mark Webster
Jason Wilson 6-4 Dennis Smith
Joe Murnan 6-3 Kevin Dowling
Mensur Suljovic 6-2 Mickey Mansell
Stephen Bunting 6-1 Kyle Anderson
Cristo Reyes 6-5 Benito van de Pas
Vincent van der Voort 6-5 Mervyn King
Negyedik forduló:
Kim Huybrechts 6-3 Steve Beaton
Robbie Green 6-2 Peter Hudson
Ronny Huybrechts 6-3 Stephen Willard
Ian White 6-3 Daryl Gurney
Joe Cullen 6-3 Nathan Aspinall
Joe Murnan 6-4 Jason Wilson
Mensur Suljovic 6-3 Stephen Bunting
Cristo Reyes 6-1 Vincent van der Voort
Negyeddöntő:
Kim Huybrechts 6-5 Robbie Green
Ian White 6-1 Ronny Huybrechts
Joe Cullen 6-5 Joe Murnan
Cristo Reyes 6-2 Mensur Suljovic
Elődöntő:
Ian White 6-3 Kim Huybrechts
Joe Cullen 6-4 Cristo Reyes
Döntő:
Ian White 6-3 Joe Cullen
