9 Nyíl

23 nap a világbajnokságig - a PDC-sztori

2016. november 22. 10:00 - adam_f

1. rész: 1994 - Az első lépések

Új sorozatba kezdünk az oldalon, amelynek nem más a célja, mint hogy - a mai naptól kezdve a világbajnokság kezdetéig - minden nap górcső alá vegyünk egy évet a PDC viszonylag fiatal történetéből, és bemutassuk az eddig lezajlott világbajnokságokat a kezdetektől, egészen a tavalyi esztendőig. Részesei lehetünk annak a folyamatnak, amely során a Tizenhatok közössége kiemelkedett az árnyékvilágból, és elindult egy olyan úton, amely ma már emberek millióit mozgat meg. Megmutatjuk, hogyan fejlődött a világbajnokság rendszere 1994-től, és írunk még sok más, érdekes dologról is. Reméljük, ez a retrospektív visszatekintés sokakban felkelti az érdeklődést szeretett sportágunk iránt, és decemberben odaszegezik magukat a televízió elé, hogy minél többször hallják majd azt a szóösszetételt, amely a játék kezdetére hívja fel a versenyzőket. Szóval: GAME ON!

pdc.jpg

Kezdetek - A nagy szakadás:

Mielőtt nekiállnánk a legelső, 1994-es világbajnokság eseményeivel foglalkozni, két évet vissza kell ugornunk az időben. Ugyanis a történészek közül sokan ezt az évet tartják a PDC, illetve akkor még WDC néven ismert szervezet születési idejének. Párszor már volt szó erről a szakadásról, de azt mondják, hogy az ismétlés a tudás anyja, szóval most egy kis rövid visszaemlékezés következik:

A PDC sztorija voltaképpen a 80-as évek végén kezdődött el. Ebben az időben a darts népszerűsége erőteljes hanyatlásnak indult, csupán a BDO-világbajnokság volt az egyetlen, televízióban is közvetített esemény. Ez a visszaesés rengeteg szponzort fordított el a sportágtól, ami így elég nagy pénzkiesést jelentett mind a szövetség, mind pedig a versenyzők számára, akik között már nagyon sokan teljes idejű játékosként keresték a kenyerüket. Odáig fajult a dolog végül, hogy 1992-ben a "Tizenhatok" néven is ismert csoport - kiválva a BDO berkeiből - létrehozta a Darts Világtanácsot (World Darts Council). Ez a tizenhat játékos a következő volt: Phil Taylor, Dennis Priestley, Rod Harrington, John Lowe, Alan Warriner, Eric Bristow, Jocky Wilson, Bob Anderson, Peter Evison, Jamie Harvey, Ritchie Gardner, Cliff Lazarenko, Kevin Spiolek, Keith Deller, Mike Gregory, és Chris Johns.

A WDC a BDO-t tette felelőssé a kiválás miatt, amiért nem tudott megfelelő televíziós közvetítési lehetőségeket és pénznyereményeket biztosítani a versenyzők számára. A kiválás a két szervezet között jogi háborúhoz vezetett, így az 1993-as lakeside-i világbajnokság volt az utolsó, amikor a BDO és a WDC játékosai még egymás mellett versenyeztek. A WDC játékosai egy jelvény hordásával különböztették meg magukat a BDO-tól, amivel sikerült azt elérniük, hogy a BDO minden általa szervezett versenyről kizárta őket.

wdcbadges.jpg

Az a bizonyos megkülönböztető jelvény, amit a WDC játékosok az 1993-as világbajnokságon hordtak, megkülönböztetve magukat a BDO játékosaitól

 

Alapkőletétel - az első világbajnokság:

Ezekkel az előzményekkel vágott neki a frissen alakult WDC (és engedtessék meg nekem a történeti hűség kedvéért, hogy ezen a néven illessem őket addig, amíg el nem érkezünk 1997-ig) a legelső világbajnokság megszervezéséhez, amelynek időpontja az 1993-es év decemberének 26. napjától 1994. január 2. napjáig lett kitűzve. Tehát a kezdetekben még csak nyolc napos volt a verseny, és teljesen más struktúra szerint zajlott le, mint a mai időkben. A torna hivatalos megnevezése SKOL World Darts Championship volt, és a purfleet-i Circus Tavern-ben rendezték meg (egészen 2008-ig adott otthont ez a hely a vébéknek). Csoportkörös rendszerben játszottak egymással, amelyből az első helyezettek jutottak tovább a kieséses szakaszba, ahonnan már a szokásos rend szerint zajlottak a mérkőzések. A győztes markát 16.000 angol font ütötte (a BDO-nál ez akkor 32.000 font volt), a második nyolcezret kapott, míg a bronzérmes (mert itt még olyan is volt) 5.000 fonttal gazdagodott. A negyedik helyezett háromezer, a negyeddöntősök 1.500, míg a csoportmeccsek vesztesei 1.250 fontot vághattak zsebre. Összességében 64.000 angol font került kiosztásra (a BDO-nál ebben az évben 136.100 font volt az összdíjazás).

Viszont nem ez volt az első hivatalos versenye a WDC-nek, hanem az 1993-ban életre hívott, és ugyanazon év február 7-én lezajló Dutch Open, amit végül Alan Warriner nyert meg, a döntőben Jocky Wilsont legyőzve 3-0-ra. Ezen kívül márciusban rendeztek egy UK Matchplayt, amit Dennis Priestley nyert, majd áprilisban Bob Anderson diadalával zárult a Samson Darts Classic versenye. Májusban ismét Warriner győzött, ezúttal a Finn Openen, míg a világbajnokság előtti utolsó versenyen, a novemberben megrendezett Lada UK Mastersen Mike Gregory érte el a végső győzelmet. 

alan-warriner-in-action-at-the-embassy.jpg

Alan Warriner volt az úttörő, ő nyerte az új szervezet első hivatalos tornáját Hollandiában

Az első WDC világbajnokságon nyolc kiemelt játékos mellett még tizenhatan jelezték részvételi szándékukat a versenyen, így összesen huszonnégyen vágtak neki a tornának, vagyis nyolc háromfős csoportba osztották be a játékosokat úgy, hogy a kiemeltek véletlenül sem találkozzanak össze a csoportmeccsek során. Viszont a Tizenhatok közül ketten (Mike Gregory, és Chris Johns) még a verseny kezdete előtt visszatértek a BDO-hoz, így helyettük Graeme Stoddart és Kevin Burrows indultak el a versenyen.

Ezek után nézzük is meg, kik is voltak a kiemeltek (gondolom, nem meglepő, hogy mind a nyolcan angolok voltak):

  1. England  Dennis Priestley
  2. England  Alan Warriner
  3. England  Bob Anderson
  4. England  Peter Evison
  5. England  Rod Harrington
  6. England  Phil Taylor
  7. England  Kevin Spiolek
  8. England  John Lowe

A nyolc csoportból összesen hat kiemelt jutott tovább, John Lowe és Kevin Spiolek már a csoportküzdelmekben elbúcsúzott, de olyan nevek is a korai kiesés sorsára jutottak, mint például Eric Bristow, Keith Deller, Cliff Lazarenko, vagy éppen Jocky Wilson. Az új generáció közül olyan játékosok mentek tovább, mint a "Darts kézikönyve" írójaként is jól ismert amerikai Steve Brown, vagy az a Tom Kirby, aki +1-es mutatójának köszönhetően előzte meg csoportjában John Lowe-t.

jocky-wilson-410606092.jpg

Jocky Wilson - bár skót volt, a mosollyal sosem fukarkodott

hqdefault_7.jpg

John Lowe is hamar elköszönt a további küzdelmektől, pedig csak egyen múlott neki

0_10180-4779597_00.jpg

Tom Kirby (1947-2008) - az első ír, aki a kezdetektől 2006-ig dobálta a nyilakat a szervezetben. Róla nevezték el az Irish Matchplay trófeáját 

A kieséses szakaszban a nyolc csoportgyőztes egymás mellé lett sorsolva, így történhetett meg az, hogy Phil Taylor Bob Andersonnal, Steve Brown Alan Warrinerrel, Peter Evison Rod Harringtonnal, míg Tom Kirby Dennis Priestley-vel csapott össze az elődöntőbe kerülésért. Taylor viszonylag simán verte Andersont 4-2 arányban, míg Steve Brown egy kicsivel szorosabb ütközetben múlta felül Warrinert (4-3 lett Brown javára). Evison 4-1-el ejtette ki Harringtont, míg Kirby (de nem a parancsnok) csak megizzasztani tudta Priestley-t, legyőzni viszont nem (4-2-re bizonyult jobbnak Dennis).

Az elődöntőben Phil Taylor nagyon simán lépett túl Steve Brown-on, pedig mind a ketten hajszálra ugyanazt a meccsátlagot dobták (91,20 volt mindkettejüké), ám Taylor nem ismert könyörületet, és 5-0-al küldte vigaszágra az amerikai dartsost. A másik elődöntőben Peter Evison 3-3-ig jól tartotta magát Priestley ellen, ám onnantól kezdve momentuma sem volt, Dennis pedig az utolsó két szettet behúzva jutott be a döntőbe.

A döntő előtt még hátravolt a bronzcsata, amely - kisebb megszakítással - 1998-ig szerepelt a világbajnokság étlapján. Első alkalommal Steve Brown és Peter Evison csaptak össze rajta, és az amerikai játékos - nagyon meggyőző játékot bemutatva - 5-1 arányban legyőzte angol ellenfelét, ezzel pedig megszerezte a harmadik helyet, és az azzal járó pénznyereményt is.

1204373.jpg

Steve Brown - repül a nehéz nyíl, ki tudja, hol áll meg

A döntőt tehát a már sokat tapasztalt Dennis "The Menace" Priestley (döntőbeli átlaga: 94,38), valamint az akkor még ifjú titánnak számító Phil Taylor (döntőbeli átlaga: 85,62) vívták egymással, összesen hat nyert játékig. Priestley pedig fényesen bizonyította is, hogy nemhiába ő volt az első kiemelt. Egyetlen szettet engedélyezett csupán fiatal riválisának, míg ő hatot nyerve lett a WDC első hivatalos világbajnokságának győztese, valamint a 16.000 font boldog tulajdonosa. Vele kapcsolatban érdemes azt megjegyezni, hogy ő volt az egyetlen, aki két alkalommal nyert világbajnokságot úgy, hogy "elsőbálozó" volt az adott szervezetnél. 1991-ben a BDO-világbajnokságon először elindulva lett ő a végső győztes, 1994-ben pedig az első WDC-világbajnokságot is sikerült megnyernie.

1418114772_priestley_vergroot.jpg

Dennis Priestley boldogsága - kezében tartja az egész világot

_1097365_taylor_300.jpg

Phil Taylor - bár elsőre nem jött össze neki, a következő évtől kezdve zsinórban nyolcszor is a legjobb lett

Természetesen igyekeztem videót is keresni a döntőről, s noha az egészről nem sikerült, de azért mégis szerencsével jártam, mert legalább egy kis összefoglalót sikerült róla találnom.

Hát így kezdődött el az a diadalmenet, amely még a mai nap is törtlenül halad előre, és nagyon reméljük, hogy nem is fog megállni egy jó ideig. Mindenesetre én is reménykedem benne, hogy sorozatunk első része méltó tiszteletadás azon játékosok előtt, akik 23 évvel ezelőtt gondoltak egy merészet, és elkezdték egy nagy álom megvalósítását.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://9nyil.blog.hu/api/trackback/id/tr511825643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.