9 Nyíl

Amikor két csillag összetalálkozik egymással...

2018. január 02. 20:00 - adam_f

2018 William Hill PDC darts-világbajnokság - Alexandra Palace, London (az értékelések)

Egy nem mindennapi döntő után Rob Cross ünnepelhetett az Alexandra Palace színpadán, ahol nagyon erőteljes játékot bemutatva győzte le 7-2 arányban a sportág élő Legendáját, a tizenhatszoros világbajnokként visszavonuló Phil Taylort, akinek ezen az estén sajnos nem sok esélye volt arra, hogy megszorongassa ellenfelét. A döntő után természetesen mindkét oldalon elszabadultak az érzelmek, hiszen amíg egy csillag befejezte pályafutását, egy másik még éppen csak felragyogott. Ezek után nézzük, hogy miként értékelték a finálé résztvevői a tegnap estét. 

rc2_1.jpg

PHIL TAYLOR (ENG) - aki egy ezüstéremmel vonul vissza az aktív versenyzéstől:

600_taylor1_0.jpg

"Kezdetben azt hittem, hogy simán kapok ki 7-0-ra, ám amikor jött az első szett, akkor úgy gondoltam, megpróbálom nyomás alá helyezni, hátha ki tudom zökkenteni, de ez nem sikerült. Próbáltam a legjobbamat nyújtani, de esélyem sem volt ellene. Olyan volt ő, mint én, huszonöt évvel ezelőtt. Jó volt, könyörtelenül játszott, állandóan nyomást gyakorolt rám, és neki ezt is kellett tennie. Fantasztikus karrierem volt. Kérdezték, hogy folytatom-e, de elég volt. Harminc évig ez volt az életem. Még egyszer utoljára mindent megpróbáltam, és sikerült eljutnom a fináléig, boldog vagyok, hogy így történt. Pályafutásom végén vagyok, ő pedig még csak az elején, ez pedig egy fiatal kontra öreg mérkőzés volt, ahol ő tényleg ragyogó játékot mutatott be."

600_taylortrophy_0.jpg

ROB CROSS (ENG) - aki alig egy év alatt jutott el a világ tetejére:

600_crossson.jpg

"Nagyszerűen érzem magam, de ez most Phil estéje. Megnyertem az első világbajnoki címemet, de mivel most ő lép le a színpadról, szóltam neki, hogy együtt emelje fel velem a trófeát. 

600_taylorcross.jpg

Fantasztikus volt. Tizenöt éve vártam arra, hogy ezzel a fickóval játszhassam, és most megvalósult az álmom. Ez egyszerűen fenomenális. Ma a döntőben egyszerűen álomszerű volt őt látni. Hosszú évek óta követtem nyomon a pályafutását, és biztos vagyok abban, hogy még egy olyan sportoló nem lesz a világon, mint ő. Megváltozott az életem, ez egyszerűen mesés. 1990-ben születtem, ami érdekes egybeesés, hiszen én éppen akkor sírtam fel, amikor ő megnyerte az első vb-címét. Biztos vagyok benne, hogy boldogan megy nyugdíjba, mert amit ő ezért a sportért tett, meg is érdemli. Ehhez kívánok neki én is minden jót." 

rc_2.jpg

És amikor két csillag összetalálkozik egymással, akkor jönnek létre az ilyen Csodák. Ehhez pedig találtam egy nagyon ideillő dalt, amely szóljon mindkét játékos tiszteletére, akikhez tökéletesen passzol ez a nóta. Mellé pedig a magyar szöveg is dukál, persze a szokásos konyhanyelvi fordításomban:

Apám mondta: Fiú, sose add fel,

Csak nézd, hogy Cassius mit ért el.

Muhammad, Mahatma és Nelson,

Mert mind erős volt…

 

(S  ha azt mondják, hogy nem vagyok elég jó?

Vagy: Nincs jövőd kölyök, tűnj el az útból?)

 

Elfuthatsz azzal, hogy azt mondod: igazuk van,

De én nem leszek egy senki ebben a világban.

Vagy visszafordulsz azért, mert tévednek,

És végigtáncolod az életedet…

 

Apám mondta: Fiú, sose add fel,

Csak nézd, mit Amelia és Joan ért el.

Oh, Rosa, Teresa nyerték a harcot,

Mert mind erős volt…

 

Elfuthatsz azzal, hogy azt mondod: igazuk van,

De én nem leszek egy senki ebben a világban.

Vagy visszafordulsz azért, mert tévednek,

És végigtáncolod az életedet…

 

Igen! Lehetsz valami különleges,

Mert az agyadban mindig ott van a fény.

És villámok hasítanak az ereidben,

Többre fogod vinni mindenkinél.

 

Látok benned valami különlegest,

Ahogy a tűz lobog a szemeidben.

Mikor rájössz, hogy messzebb jutsz náluk,

Mindennél, amivé mi váltunk (Nézd…),

Csak ezt tartsd mindig a szemed előtt.

 

Megfizettem a megérzéseim, de elégtelen a tanulópénz,

Kevés volt az alapom, börtön az életem és kész.

De rájöttem, szabadon kell gondolkodnom,

És nem a statisztikákban kell bizakodnom.

Legyen diplomád, na meg jó melód (401K),

Miközben egyről a kettőre jutni próbálok (miért is?).

Talán lehetnék az új Ali, a zene királya.

Mintha csak hobbiból csinálnám, mondják a spanok,

Tudod, vagy nézed a műsort, vagy csinálod.

Bizonyíts nekik, s magadnak, hogy vágod te ezt.

Őszintén: jobb, ha csak magadért teszed,

Míg nem éred el az oázist, ne légy elégedett.

Egy életed van, ne vesztegesd, csak a szíved vigyen.

Siker, már ízleltem (ah), itt vagyunk a kapuban,

Hogy amit megérdemlünk, megkapjuk hamarosan.

 

Igen! Lehetsz valami különleges!

Ahogy a tűz lobog a szemeidben, a mennyet látom bent.

Messzebb juthatsz, mint ameddig mi jutottunk.

Látok benned valami különlegest,

Mert az agyadban mindig ott van a fény.

Kitörhetsz azokból a láncokból,

Magasabbra juthatsz, mint ameddig mi jutottunk,

Csak ezt tartsd mindig a szemed előtt.

 

Látok benned valami különlegest,

Ne harcolj magaddal,

Csak ezt tartsd mindig a szemed előtt.

És nem lesz semmi baj… 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://9nyil.blog.hu/api/trackback/id/tr3313543559

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.