9 Nyíl

Van den Bergh parádézott, Price kiesett

2018. december 22. 00:31 - matyi96

PDC WilliamHill World Darts Championship 2019 - Alexandra Palace - kilencedik nap, este (összefoglaló)

Az utolsó második körös mérkőzésekhez érkezett a PDC 2019-es világbajnoksága, ahol láthattunk egészen jó és parázs mérkőzéseket. Lássuk részeletesen, hogy mi történt a mai estén/éjszakán!

pdc-world-dart-championship-2019_1.jpg

Ian White (angol, 11.) - Devon Petersen (dél-afrikai, 70.) 2-3 (3-1; 3-0, 1-3; 1-3; 3-5)

Ian White megkezdte a szereplését a világbajnokságon, valamint megkezdte az első szettet is a mérkőzésen a dél-afrikai mókamester Devon Petersen ellen. Nem is akárhogy, lehengerlő játékot mutatott be az első játszmában az angol játékos. Elég, ha csak annyit mondok, hogy 109,64-es átlaggal fejezte be a szettet, azonban Petersen sem dobott rosszul, de mindössze egy legre futotta. 

White nem bízta a véletlenre a második szettet sem, mondhatni még simább lett, mint az előző. Az első két leget toronymagasan behúzta, majd Petersen-nek lett volna esélye szépítenie, de 76 pontra elhibázta a D20-at. White köszönte szépen, és egyáltalán nem meglepő módon kiszállt 116-ról, amivel 3-0-ra nyerte meg ezt a kört a meccsen. Azért nem volt meglepő, mert a játékában simán benne volt, hogy kiszáll. A szett végére 107,5 ponton állt az átlaga.

Óriási meccset produkáltak ők is, bár ehhez ma már hozzászokhattunk. Petersen feljebb kapcsolt, valamint valamelyest White is visszább esett az újabb pihenő után. Mindketten 110 körüli átlagot produkáltak ebben a szettben, a dél-afrikainak a hat tökéletes nyíl is sikerült a negyedik legben. Összességében megérdemelte a szettgyőzelmet Petersen, mert tényleg remek produkció volt. A kiszállókról ne is beszéljünk, hiszen ilyen profi kiszállózást a világbajnokságon, mint amelyet ők ketten mutattak nem is láttunk még szerintem. (White egy legje, melyet nyert egy 121-es kiszálló volt.)

Szünet ugyebár nem volt, Petersen folytathatta, ahol abbahagyta. Így is történt, ehhez azonban kellettek White duplahibái. Csinált olyat az angol, amikor egymás után hat nyilat is elrontott. Ezt pedig nem hagyhatta büntetlenül a dél-afrikai, aki óriási szinten dobta a kiszállókat. Mentális előnyét kihasználva ezt a szettet is behúzta, ezzel pedig kiegyenlített.

Döntő szettre került sor tehát, melyet Petersen egy breakkel kezdett, ráadásul 110-ről kiszállva. A lehető legjobbkor dobta. Válaszként jött egy 106-os kiszálló az angoltól, tehát minden kezdődhetett elölről. El is húzták a vártak szerint 2-2-ig, majd jöhetett a "must win by two clear legs" elv, azaz kettővel lehetett csak nyerni. Azért ez a szett (meg valamelyest az előző) szépen lerontotta az eddig tényleg parádés duplák színvonalát, azonban ez inkább White-nál volt a leglátványosabb, ugyanis Petersen a meccs végén is közel 50%-os kiszállózást produkált. Megnyílt az esély már rögtön Petersen előtt, hogy elvegye White kezdését a hosszabbításban, de nem élt a lehetőségekkel, White pedig nagy nehez, de hozta a legjét. Petersen nem zuhant össze, remekül szórta a triplákat, melynek köszönhetően ő is hozta a kötelezőt, ráadásul egy elképesztő tizenkét nyilassal, melynek a végén 125-ről (T17, T14, D16) szállt ki. Nagyszerű kiszálló volt. Ezzel meg jött az egyenlítés, majd a következő legben is kiásta magának a lehetőséget, de a breakhez végül White újabb hibái kellettek. Devon most kihasználta, aztán a kezdését egy tizenhat nyilas leggel abszolválta, amellyel megnyerte a mérkőzést.

Jó volt újra jó formában látni a dél-afrikait, ugyanis a berobbanása óta nem igazán mutatott nagy eredményeket. Ez a világbajnokság most igen jól sült el neki idáig, és elképesztően szimpatikus játékos is (legalábbis számomra). White vesztét végül a duplák okozták, abból is a dupla húsz.

Jelle Klaasen (holland, 24.) - Keegan Brown (angol, 40.) 1-3 (3-2; 0-3; 1-3; 1-3)

Eljött az idő a Klaasen szurkolóknak (ahogy egy ismerősöm fogalmazott, #jelletime). Nem mondhatni, hogy túl jó formában érkezett a meccsre, de az év végén már láthattunk tőle bíztató jeleket. Keegan Brown azonban egy rendkívül nagy tehetség.

Jelle brutálisan kezdett, az első két leget 110 körüli átlaggal hozta, lelépte Brown-t. Aztán a folytatás messze nem a dartsról szólt érzésem szerint. Brown arra játszott, hogy kizökkentse Klaasen-t, és valljuk be sikerült is neki. A szett végén Klaasen rájött, ha ezzel foglalkozik csak bajt okoz magának. Mindenesetre sokan szidják Price játékstílusát, azt azonban ne feledjük, hogy ő 100 körüli átlagok és száznyolcvanas dobások esetében őrjöng (amivel szintén nem értek egyet teljes mértékben), de az, hogy valaki egy nyolckörös legre, meg egy 70-es átlagra próbáljon keménykedni nálam nem fér bele. És elnézést, hogy szubjektívan írom le az első szett eseményeit, de ez nem maradhatott bennem. Azt, amit Brown produkált egy jobb nyílt versenyen is tudják, persze nyilván ez egy PDC világbajnokság. A szettet egyébként Jelle nyerte 3-2-re, megérdemelte.

A második szettre egy teljes mértékben feszült és dekoncentrált Klaasen érkezett ki, Brown pedig ha nem is mutaott jobb játékot, mint az első szettben, de Klaasen-től jobb volt, így tükörsimán, 3-0-ra hagyta maga mögött a holland játékost. Nem volt válasza Jellének, Brown pedig olykor dartsra emlékeztető jeleneteket is mutatott, aminek lehetett örülni.

A harmadik szett mindenről szólt, csak magas színvonalról nem. Szórták a negyveneket, huszonokat, aztán néha akadt egy nagyobb dobás, de annak már külön örülni kellett. Ha meg száznyolcvan érkezett, akkor azt még fel is írtuk, hogy jól emlékezzünk rá. Persze most túlzok, de tényleg egy gyenge játékot produkáltak mindketten. Volt olyan (és inkább ilyen), hoy 80-as átlag alatt álltak mindketten. Klaasen nem tudta kizárni a körülményeket, meg is lett az eredménye, Brown-é lett ez a szett is.

Nem tudom érdemes-e regényt írni a mérkőzés utolsó szettjéről, mivel a játék továbbra sem változott, nem történt csoda. Talán Brown kissé feljavult, ugyanis a meccs végére elérte a 82 feletti átlagot. Klaasen folytatta, ami a mérkőzés harmadik legjétől elkezdett, stabil 78 körüli átlag. Ez a szett is 3-1-gyel az angolé lett, ezzel a mérkőzést is ugyanilyen arányban húzta be. Merem állítani, hogy a második körös mérkőzések közül ez volt a legrosszabb, de jó eséllyel pályázhatna a világbajnokság egyik leggyengébb mérkőzése címre is. 

Gerwyn Price (walesi, 6.) - Nathan Aspinall (angol, 73.) (3-2; 3-2; 2-3; 1-3;

Jó esélye volt arra a közönségnek, hogy feledtessék az előző mérkőzést ezek a játékosok. Jómagam is ebben reménykedtem. Mind Price, mind pedig Aspinall képes remek játékra, ezt láthattuk már többször tőlük.

"Kicsivel" jobb meccsnek tűnt ez, mint az előző, elég pikáns első szettet láthattunk. Nyilván tudjuk, hogy Price-t nem kell féltenünk, de Aspinall-t sem abból a fából faragták, akit félteni kellene az ilyen szituktól, legalábbis ez jött le a képernyőről. Aspinall kezdett egyébként, és hozta is a kezdését. Price is hozta a sajátját, majd egy ötkörös breakre is futotta az erejéből. Aspinall, ha nem is könnyen, de visszavette az eladott leget, majd jöhetett a döntő leg. Price sokkal összeszedettebb volt hátsó pályáról is, mint Aspinall. 277-re dobott egy száznyolcvanat, majd 97-ről két nyílból megoldotta a kiszállót, ezzel a szettet is.

A második szett forgatókönyve szinte majdnem ugyanúgy alakult, mint az előző. Aspinall kétszer is breakelni tudta Price-t, sőt a szettért nyilakat rontott el. Price egy 124-es kiszállóval kapaszkodott vissza eleinte, majd szimplán kihasználta az ellenfél hibáit. A döntő legben pedig megint jobban dobott, jobban kezelte. Egyáltalán nem zavarta őt a közönség fújolása, bár szerintem őt soha nem is fogja, de ezt már korábban jelezte is. Aspinall pedig rendkívül jól kezelte Price megszokott műsorát, de Price alapjaiban jobban kezelte az egész mérkőzést.

A harmadik szettben mindketten jól dobtak, mindketten hozták a kezdéseiket egészen 2-2-ig. A döntő legben Price-nak lett volna esélye megnyerni a mérkőzést, azonban Aspinall 91 pontról (Bull, 9, D16) megcsinálta a kiszállót, de ez kijárt már neki, hiszen mindkét szettben csak egy-egy leggel maradt el ellenfelétől.

Szünet már nem következett, Price kezdte a negyedik játszmát. Nem lett volna különösebb feladata, "csak" hozni a kezdéseit. Price-szal azonban történt valami, nem jöttek úgy a nyilak, ahogy kellettek volna, ezzel pedig esélyt adott Aspinall-nak. Aspinall pedig élt a lehetőségekkel, ez volt az első olyan szett, ahol nem játszották ki az öt leget, mivel Asp behúzta 3-1-re.

A döntő legben Price a 80-as átlagot sem érte el egy ideig, Asp pedig hozta, amit eddig. Ez bőven elég volt ahhoz, hogy elhúzzon 2-0-ra. A közönség természetesen nem Price oldalán állt, jött a folyamatos búzás, Aspinall dobásainak pedig az éljenzés. 2-0 után lett volna esélye visszakapaszkodni, ahol azonban nem tudott kiszállni. Aspinall pedig köszönte a lehetőséget, és végül sima 3-0-val megnyerte a döntő szettet. 

Sokadik olyan mérkőzés volt már, ahol 2-0-ás előnyt engedett ki valaki a kezéből, valamint sokadik olyan meccs volt, ahol egy kiemelt játékos búcsúzott. Érdekes kérdés ez egyébként, pont azon gondolkoztam már többször, hogy mennyire rossz lehet 2-0-lal elmenni a második szünetre. Szünet után az ellenfél összekapja magát, nyer egy szettet, onnantól kezdve pedig mentálisan nem nehéz szétesni, hiszen az ellenfél ezer fokon pörög és nem fog leállni, szünet pedig már nincs. 

aspinall_price.jpg

Jonny Clayton (walesi, 15.) - Dimitri Van den Bergh 1-3 (belga, 35.) (0-3; 3-1; 1-3; 2-3) 

Újabb walesi érkezett Clayton személyében, ellenfele pedig a közönségkedvenc belga táncos volt. 

Van den Bergh nagyon erősen kezdte az első szettet, olyan szinten, hogy Clayton igazság szerint köpni-nyelni nem tudott. A belga 115-ös átlagot szórt, simán nyert 3-0-ra.

Clayton-nak össze kellett kapnia magát, meg is tette mindezt. Az első leget hátulról nyerte egy tizenegy nyilassal, de kellett is, hiszen Van den Bergh duplahibájának köszönhette a lehetőséget. Nyilván érkezett a válasz, egy tizenkét nyilas formájában a táncoslábútól, brutális átlagot tolt ebben az időszakban. Clayton feljött 100 fölé, Dimitri 120 körül mozgott. Négy kör után mindketten kiszállón voltak, Bergh kihagyta a bull-t, Clayton a D16-ot nem, újabb break. Négy leget toltak le ebben a játszmában, a legrosszabb az utolsó leg lett, amit Clayton dobott (tizennyolc nyíl), de ezzel vitte el a szettet Dimitri elől. A másik három leg négykörös volt, mondanom sem kell, hogy óriási színvonal volt.

A folytatás egy gyors breakváltással kezdődött. Először Dimitri, majd Jonny breakelt. A következő leg sem szólt másról, mint a break, egy kisebbfajta félreszámolás után Van den Bergh tudta elvenni a kezdését újra a walesinek. A belga aztán a kezdését is nagyszerű játékkal (tizenhárom nyíl) abszolválta, így nála volt az előny három játszma után.

A folytatás nem volt olyan magas színvonalú, mint amit eddig megszoktunk, így Clayton nagyon gyorsan elhúzott 2-0-ra. Aztán jött Van den Bergh feléledése, ami egy négykörösben és két ötkörösben nyilvánult meg, de Clayton hozzászólni sem nagyon tudott ehhez. Dimitri 104-es átlagot dobott, elképesztő magas színvonalt produkált, teljes mértékben megérdemelte a mérkőzést és a harmadik fordulóba való bejutást.

A holnapi naptól már a harmadik kör mérkőzéseivel jön a világbajnokság, azaz négy nyert szettre megy majd a küzdelem! Természetesen, mi beszámolunk a holnapi (illetve mai) eseményekről is. Jó éjszakát!

 

 

Szólj hozzá!
Gamecente

A bejegyzés trackback címe:

https://9nyil.blog.hu/api/trackback/id/tr7114506262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.