A délutáni program után, ahol szintén sok kiemeltnek búcsút inthettünk, este folytatódott a European Championship eseménye. Este már a második kört játszották le a játékosok, itt már tíz nyert legig tartott egy-egy mérkőzés. Ma négy meccsre jutott idő, holnap jön a többi, de addig is nézzük meg mi történt ma este a színpadon.
Joe Cullen hasonló formában folytatta a mai napot, mint tegnap King ellen, azonban a mostani ellenfél Rob Cross volt. És ez a Cross sokkal jobban játszott, mint King tegnap Cullen ellen, így talán az sem meglepő, ha azt mondom, hogy Cullen játéka nem volt elég ma ahhoz, hogy Cross ellen győzni tudjon. Az első hat legben egyébként nem történt más azon kívül, hogy sorra nyerték saját kezdéseiket a játékosok. Cross megnyerte a hetedik leget, majd ezt követően sikerült végre breakelnie Cullen-t, amivel kisebb előnyre tett szert. Cullen nem hagyta annyiban, rögtön visszabreakelt, majd a kezdését is nyerte egy hatkörös produktummal és rögtön egál volt. Ezt követően érkezett az igazán nagy fordulat: Cross zsinórban nyert három leget, amivel megpecsételte Cullen sorsát. Joe-nak ezután csupán két legre futotta, Cross egy gyönyörű tizenhárom nyilas leggel zárta le a mérkőzést.
Daryl Gurney – Simon Whitlock 10-7
Gurney és Whitlock egyaránt remek teljesítményt nyújtottak tegnap. A tegnapi nap alapján a mérleg nyelve talán Whitlock felé dőlt egy picit előzetesen, de ez a mérkőzés tényleg egy ki-ki meccsként indult. A kezdés után azonban senki sem számított arra, amit láthattunk. Gurney zsinórban hat leget nyert meg, azaz 6-0-ra vezetett a Varázsló ellen. 6-0 után végre nyert egy leget Whitlock, fellélegezhetett, hogy nem kap egy whitewasht. A folytatás is úgy alakult, ahogy azt Gurney szerette volna, egészen 9-2-ig. Whitlock ekkor egy utolsó nagy rohamot indított, melynek következtében öt leget is meg tudott nyerni egyhuzamban. Gurney izzadt is rendesen, hiszen képtelen volt lezárni a meccset. 9-7 után végül összeszedte magát és egy parádés tizenegy nyilassal két vállra tudta fektetni az ausztrált, aki tegyük hozzá, nagyon nagyot küzdött.
Dave Chisnall – Jonny Clayton 10-4
Chizzy és Clayton meccse volt a legsimább és talán nem túlzó azt mondani, hogy a legjobb is az este folyamán. Mindkét játékos 100 feletti átlagon teljesített, Chizzy ráadásul a 110-es átlagot karcolta. Szemmel látható a javulás Dave játékában, mióta a Harrows-hoz igazolt, és őszinte leszek, jó is ezt látni. Clayton tegnap jobb átlagot ért el, mint ma Chizzy, sőt, ma is jól játszott a walesi, de e teljesítmény ellen nagyon nehéz mit tenni. Egy szó, mint száz: Chisnall győzelméhez kétség sem férhetett, ilyen játékkal nem lehetett más a végkimenetel, és tudja ezt jól Clayton is. Kérdés, hogy Chisnall fogja-e tudni tartani a szintet, ha igen, akkor egy nagy esélyese is lehet a tornának, főleg úgy, hogy a nagyágyúk már majdnem mind távoztak.
Ross Smith – Ricky Evans 7-10
Ross Smith tegnap extra teljesítményt nyújtva le tudta győzni a világelső Michael van Gerwent. Nagy meglepetés volt ez mindenki számára. Evans tegnapi győzelme után azt mondta, hogy szerinte bárkit képes lehet legyőzni, és egyébként ez így is van, hiszen ezen a szinten mindegyikőjüknek benne van a kezében a végső győzelemhez szükséges tudás. Az már más kérdés, hogy mennyire tudják ezt a tábla előtt kihozni magukból. Smith ma nem dobott annyira jól, mint tegnap, azonban még így is jobb átlagot ért el a végére, mint Evans. Ez, mint tudjuk semmit sem jelent, látszik ez a végeredményen is. A mérkőzés első szakaszában fej-fej mellett haladtak egymás mellett a játékosok, nüanszok döntötték el a legeket. 4-5-ös állás után azonban Evans el tudott lépni Smith elől, olyannyira, hogy kilenc legig meg sem állt a leggyorsabb kezű PDC játékos. Smith (ha nem is akkora hajrát tolt mint Whitlock) próbált kapaszkodni, megragadni az utolsó lehetőséget. Sikerült is neki ez egy darabig, pontosa 7-9-es állásig. Ekkor Evans rákapcsolt, és végre le tudta zárni a mérkőzést. Evans tehát újabb győzelmet aratott, és ki tudja, hogy mikor lesz vége a menetelésnek...
