Martin Adams vs. Michael Van Gerwen (BDO Winmau World Masters, 2006.)
A harmadik részben egy olyan mérkőzést idézünk meg, ahol a jelen a jövővel találkozott, és ahol egy fiatal, mindösszesen 17 esztendős játékos elindult azon az úton, amely tíz év után őt a PDC világranglista élére repítette. Most kérem, már lehet is találgatni, ki lehetett ez a szemtelenül fiatal játékos, aki borsot tört az akkor ismert dartsvilág legnagyobbjának orra alá?
Sikerült?
Ha netalántán nem ment elsőre, nincs semmi probléma, tanulmányunk olvasása közben ki fog derülni.
A 2006. évben a BDO rendezte meg azt a tornát, amelynek már komoly múltja volt a szervezeten belül. 1974 óta rendezik, és tulajdonképpen egyike azoknak a tornáknak, amelyen kvalifikációt lehet szerezni a következő évi BDO-világbajnokságra. A 2006-os Masters abban az évben október 13 és 16 között zajlott, és aki ott volt, egy szenzációs végkimenetel szemtanúja lehetett.
Igen, megint egy döntőről fogunk értekezni, mert ebben a döntőben az akkor még kevésbé ismert, 17 esztendős holland fiatalember (akinek megsúgom, még igencsak dús hajkoronája és pálcikavékony testalkata volt, vagyis még nem hasonlított mostani önmagára), akit Michael „Mighty Mike” Van Gerwen-nek hívtak, letette névjegyét a darts világában, mégpedig a korszak egyik, ha nem a legnagyobb játékosa, Martin „Wolfie” Adams ellen.
Elöljáróban csak annyit - mielőtt belevágunk a mérkőzés ismertetésébe -, hogy fiatal barátunk még csak négy éve játszott, de már fiatalon is komoly eredményeket ért el. 2005-ben már indult a Mastersen, de a 2. fordulóban kikapott, és kiesett. Ez azonban nem gátolta meg abban, hogy ne induljon el újra a következő évben, és az idő őt igazolta.
A 2006-os Masters-en a 64 között máris győzelemmel kezdett, mégpedig az amerikai Anthony Miera ellen (3-1). A 32 között az angol Mick Cummings-ot is hasonló arányban győzte le, majd a legjobb 16 között a norvég Robert Wagner-t hozta elé a sors, és egy végletekig kiélezett meccs végén 3-2 arányban diadalmaskodva lépett tovább az negyeddöntőbe. A nyolc között az angol Darryl Fitton jutott neki, és némileg simán, 3-1 arányban jutott az elődöntőbe, ahol – azóta már szintén a PDC-ben játszó – Mark Websterrel játszott, és meggyőző fölénnyel, 6-3 arányban győzve jutott a döntőbe.
A másik ágon Martin Adams az első körben a honfitárs Paul Hogan-t győzte le 3-1 arányban, majd a 32 között az írek játékosát, John Cullen-t búcsúztatva (3-1) menetelt tovább a legjobb 16 közé, ahol Andy Boultont verte sima 3-0-ra. A nyolc között Co Stompé-t verte 3-1-re, imponáló, 95,58-as átlaggal, majd az elődöntőben sima 6-0-s győzelmet aratott Steve Farmer ellen, 103,68-as meccsátlaggal.
És itt találkoztak össze egymással…az 50 éves világbajnok, és a 17 éves, ifjú titán.
A döntő hét nyert szettig (szettenként kettő nyert leg) tartott, és nagyon komoly taktikai harcot hozott mindkét oldalon.
Adams az első szettben gyorsan magához ragadta a kezdeményezést, és megszerezte a vezetést, de MvG hamar egyenlített. Adams azonban a harmadik legben 140-ről 40-re kerekített, és mivel Michael nem volt kiszállón, ki is dobta, így 1-0-s vezetést szerzett. A második szettben MvG hozta a saját kezdését 32-ről, majd Adams dupla 8-cal egyenlített. A harmadik játékban Van Gerwen 96-ról két kiszállót rontott, Adams viszont 40-ről kiszállt, így már 2-0 volt az angol javára. A harmadik szettben Adams gyorsan lelépett kiszállóra (többek között egy 180-as dobással), ám hatszor is rontott, ezt pedig a holland ifjú is csak negyedik kísérletre tudta kihasználni (össze is mosolyogtak a leg végén), majd a második leget is nyerte, így sikerült szépítenie.
A negyedik szettet is a holland kezdte jobban, hamar kiszállóra került, de Adams egy 180-al utolérte, de ez nem zavarta MvG-t, és 40-ről kidobva magát, megszerezte a vezetést. Adams viszont dupla 18-al nyerte a másodikat, majd a harmadik legben 12-ről kiszállva a szett is az angolé lett (3-1).
Az ötödik szett első játéka Adams-é lett egy dupla 16-os kiszállóval, a másodikat viszont a holland nyerte egy dupla 14-es dobással. A harmadik játékban fej-fej mellett kezdtek (100-as dobással), majd MvG 100-at dobott, Adams pedig 121-et, vagyis nem voltak leszakadva egymástól. Adams 94-ről nem tudott kiszállni először, a holland srác pedig 141-ről 10-re kerekített, ám Adams ezt már kihasználta, és behúzta az ötödiket.
Innentől már a nézők többsége azt hitte, hogy sima lesz…de MvG kezdetnek behúzta az első leget, majd egy 140-essel rajtolt a következőben. Adams viszont tartotta a távot, és dobhatott is kiszállóra, amit végül másodikra tudott megtenni, így egyenlített a játékban. A harmadik legben mindketten 60-ról várhatták a végjátékot, amit a holland titán húzott be, így 4-2 állt a táblán.
Nem volt ez olyan behozhatatlan hátrány…
A hetedik szettben MvG került először kiszállóra (164), de nem sikerült kidobnia magát, Adams pedig élt a lehetőséggel, és megszerezte a vezetést. A második játékban Van Gerwen 61-ről egyenlített, majd a harmadik játékban Adams 124-ről kiszállva nyerte a szettet (5-2).
Az utolsó szettet a mérkőzésen…
Innentől kezdve a holland fiatal ragadta magához a kezdeményezést, és egyre-másra nyerte a játékokat (8. szett: 2-1; 9. szett: 2-1; 10. szett: 2-0).
Egyenlített…
És már csak két szett volt hátra a meccsből.
Adams kezdte a 11. játékot, és nem is rosszul, de MvG tartotta a lépést a világbajnokkal, sőt, egy 180-as dobással kiszállóra repült, hogy aztán 121-ről ki is dobja. Gyönyörűen játszott, ahogy a riporterek is mondták róla: „gyors és kiszámíthatatlan” dobásainak ellenszerét nehezen találta Adams, és mégis sikerült egyenlítenie a játszmában. A harmadik játékot nyerő játékos egy szettel közelebb kerülhetett a győzelemhez, ez pedig sokáig Adams volt, aki jól fogyasztott, és 81-ről 32-re kerekített, de szektort rontott, és a dupla-dupla kiszálló nem jött neki, ám MvG is hibázott, így az angol újra dobhatott 16-ra, viszont megint rontott, Van Gerwen pedig kihasználta a hibát, és megnyerte a játékot (5-6).
Jöhetett az utolsó szett, legalábbis a holland szemszögéből volt ez az utolsó.
Az első játékban Adams ellenállhatatlanul dobott, és egy szép 161-es kiszállóval sokkolta MvG-t, aki a második legben kihasználta Adams kiszállóhibáit, és végül dupla 10-el egyenlített. Az utolsó játékot a holland 137-el kezdte, majd 125-el folytatta, miközben Adams összesen nem dobott 100-at sem. A fiatal holland 140-el 99-es kiszállóra került, amit végül a harmadik nyíllal teljesített is!!!
És a holland még kopasz sem volt, akkora sem volt, csak egész egyszerűen zseniálisan dobált. A meccs:
Ezzel pedig egy olyan rekordot állított fel, amit még a mai napig sem tudtak megdönteni a Masters történetében: 17 évesen és 174 naposan lett a Winmau World Masters legfiatalabb bajnoka, leszorítva a dobogó legmagasabb fokáról Eric Bristow-t, aki 20 évesen lett először Masters bajnok.
Ezen a napon mindenki megismerhette ennek a fiatal holland játékosnak a nevét, és máris nagy jövőt jósoltak neki a sportágban.
Igazuk is lett, mert 2007-ben, alighogy csatlakozott a PDC-hez, máris megdobta az első kilencnyilasát Raymond van Barneveld ellen a Dutch Masters-en, majd pedig elindult azon az úton, amely végül 2014-ben a PDC világbajnoki, valamint a világ legsikeresebb játékosa címéig vezette őt.
És még mindig csak 27 éves…
