A professzionális darts sem nélkülözheti a show elemeket. Ahogyan a többi sport sem. Egy bizonyos szint fölött már kötelező a sportteljesítményen túl is szórakoztatni a nézőket. Mindenki látott már NFL, NHL, NBA mérkőzést vagy éppen egy profibox gálát. Ilyen rendezvényeken mindig van valami plusz látványosság, legyen szó akár élő zenéről, táncosokról vagy bármi más szórakoztató programról. Ebből a körből a PDC sem óhajt kimaradni, és a show egyik szerves része a játékosok bevonuló zenéje. Mivel elég sok helyen kérdés az, hogy ki milyen zenére jön be ezért az épp aktuális ranglista helyek szerint sorra vesszük a játékosok bevonuló zenéit. Egy régi tervünknek feszülünk most neki ebben a meccs nélküli időszakban.
Mielőtt azonban a versenyzők muzsikái kerülnének górcső alá mindenképpen meg kell emlékezni a PDC már-már ikonikus összekötő muzsikájáról, ami rendszerint felcsendül a versenyeken és például az Ally Pallyben hatalmas tombolás kezdődik rá. Ez a nóta pedig nem más mint a Planet Funk 2000ben megszületett slágere a Chase The Sun, aminek kezdő motívumát a nagy Ennio Morricone – Alla Luce Del Giorno című dala ihlette:
A világelső Michael van Gerwen zenéje (amit egyébként a Sky Sports választott egy Prodigy nóta helyett amit a rajongók szerettek volna) az amerikai White Stripes 2003-as megaslágere a Seven Nation Army. A rajongók körében igen népszerű lett a szám, mert remekül lehet a dallamára kiabálni a holland zseni nevét. Ez a nóta például a Bayern München stadionjában is rendszeres szereplő, de a labdarúgó Európa bajnokságokon is rendszeres szereplő a dal. A rengeteg film szereplésről már nem is beszélve.
Gary Anderson egy 1992-es hip-hop sláger választott mégpedig a Jump Around című dalt a House Of Paintől, megfűszerezve a The Who hallhatatlan klasszikusával Won't Get Fooled Againnel.
Adrian Lewis szeret bulizni és szeret mulatni. Ennek fényében választotta magának egy olyan dalt aminek eredeti verziója már 35 éves címe pedig Papa's Got a Brand New Pigbag előadója pedig a Pigbag nevű formáció. A nótát Paul Oakenfold 1995-ben felturbózta és a Perfecto Allstarz égisze alatt kiadta, Reach Up (Papa's Got a Brand New Pigbag) cím alatt.
Phil „The Power” Taylor becenevét és bevonuló zenéjét egy esemény ihlette. Történt ugyanis, hogy egy utazás során az autóban rálépett egy CD tokra amiben a Snap ikonikus nóta a The Power lapult. A többi pedig már történelem.
Szerencsére Peter „Snakebite” Wright zenét nem váltogat olyan sűrűn mint nyilakat, mert ha ez így lenne akkor több oldalas írás születne csak az Ő muzsikáiról. De mivel kitart Pitbull négy évvel ezelőtt megjelent nótájánál a Dont Stop The Partynál ezért könnyebb a dolgom. Wright egy rajongói kérdésre, hogy miért ezt a dalt választotta ennyit válaszolt: „Mert egyszerűen jó”.
Robert Thornton idegállapotát és krónikus idegességét ismerve azt hinné az ember, hogy valami brutális thrash vagy power metal zene járhat non-stop a fejében. Nos ez lehet így van, de a bevonuló zenéje minden csak nem brutális. Ellenkezőleg roppant hangulatos és a nézők körében is igen népszerű I'm Gonna Be (500 miles) a Thornhoz hasonlóan szintén skót The Proclaimerstől. A film világban is felbukkan ez a dal, akárcsak a skót futball válogatott mérkőzésein is rendszeres szereplő ez a nóta. (Emlékei szerint Robert is ott hallotta először).
James Wade zenéje egészen új. A 2015-ös Premier League sorozatára a Sky Sport és Barry Hearn „nyomására” választotta (vagy választatták vele). Nem voltak a tv-nél kibékülve Wade zenei ízlésével és a köztes megoldás a Thin Lizzy mára klasszikussá érett dala a The Boys are Back in Town lett.
Dave „Chizzy” Chisnall aktuális zenéje sem túl régi választás, viccesen azt mondta egyszer, hogy azért lett éppen ez a dal mert „Chizzy” című számot nem talált. De a Dizzy sem rossz azért.
