Manapság mindenki, aki dartsozik, már jól tudja, hogy milyen típusú tábla is az, amire dobál. Ám azt lehet, hogy már kevesebben tudják, hogy nem ez az egyetlen tábla, amire játszani lehet. A dartstábláknak nagyon sokféle fajtája létezik, még a mai napig is, amelyekre még mindig játszanak is. Ám, mielőtt az Óra táblát elfogadták, mint egységes szabványt, a dartstáblák Nagy-Britannia különböző területein jelentősen eltértek egymástól. 1914-ben mintegy húszra becsülték a regionális változatokat. Legtöbbjük mára eltűnt, néhányuk azonban a gyakorlatban is fennmaradt, és még ma is használatban van. Nézzük meg, hogy melyek ezek a legnépszerűbb változatok.
1. Londoni, vagy Óra tábla:
Azt hiszem, ez az a típus, amit nem nagyon kell bemutatni senkinek sem, hiszen a világ összes nagy dartsversenyén ezt a fajtát használják. Ez a táblatípus lett az etalon a PDC és a BDO által rendezett hivatalos versenyeken. A táblán a kettéosztott szimpla szektorok mellett egy triplázó és egy duplázó kör van, valamint a közepén egy ún. "külső bull" ("huszonötös"-nek is nevezik), valamint maga a bull ("ötvenesnek" is hívják) is megtalálható.
2. Manchester fatábla:
Kisebb a szabványos táblánál, átmérője mindösszesen 25 centiméter, és az egyetlen, ma is fából készült tábla. Nincs rajta tripla szektor, a dupla szektor pedig keskenyebb, mint az Óra táblán. A 4-es mező helyezkedik el a tábla tetején, és csak a 19-es szektor, valamint a külső bull és a bull található ugyanott, mint az Óra táblán.
3. Man-Lon fatábla:
A Manchester fatábla és a hagyományos Londoni, vagy más néven Óra tábla keveréke. Mérete megegyezik a Manchester tábláéval, stílusa azonban a Londoniéval, vagyis rendelkezik tripla szektorral, és a számsorrend is a konvencionális modellnek felel meg. Ugyanakkor ezt a táblát nem nézik jó szemmel azok, akik még mindig a hagyományos Manchester táblán játszanak.
4. Yorkshire tábla:
Állítólag ezt a táblát tervezte Thomas William Buckle 1913-ban. Nyilvánvaló különbség az Óra táblával összevetve a tripla szektor hiánya, illetve hogy csak egyetlen, osztatlan bull található a tábla közepén. A táblát az Egyesült Királyság egyes részein még ma is használják.
5. Burton vagy Staffordshire tábla:
A Yorkshire tábla egyik variációja, méretükben és felépítésükben megegyeznek, annak a két, egyenként 2,5 cm-es négyzetnek a kivételével, melyek a 14-es és a 9-es, illetve a 4-es és a 13-as számok között helyezkednek el. A számok között található négyzetek pontértéke 25.
6. Tonbridge tábla:
Szokatlan konstrukció volt, mivel a külső gyűrű találata számított triplán, míg egy kis háromszög alakú rész minősült a dupla szektornak. Ezek közvetlenül a tripla szektorok mellett helyezkedtek el 1-20-ig, ami a megszokottnál is nehezebbé tette a kiszállást.
7. A Fekete Ír és a Lincoln tábla:
Mindkettő a Yorkshire tábla teljesen fekete, egyszínű variációja, egymástól csak abban különböznek, hogy a Fekete Ír hagyományos méretű volt, míg a Lincoln tábla célterülete 37,5 cm-es átmérőjével annál nagyobb.
Bal oldalon a Lincoln tábla, jobb oldalon pedig a Fekete Ír tábla. A különbség mindösszesen 1 és 3/4 " a Lincoln javára
8. Grimsby tábla:
Az egyik legszokatlanabb elrendezésű tábla 1-28-ig terjedő számsorral. A tábla tetején a 28-as szektor található, míg a 20-as ettől balra, tíz óra irányában helyezkedik el. Valószínűnek tűnhet, hogy a táblán kívül, a négy égtájnak megfelelően elhelyezett karikapárok szintén pontozási területek lehettek.
9. Londoni vagy "Keskeny" ötös (Fives):
London egyes részein még ma is játsszák a darts ötös változatát, de mivel ebben csak kerek számok szerepelnek (5, 10, 15, 20), így az egyenes pontozású játékok, mint az 501, vagy 301 itt értelemszerűen 505-re, illetve 305-re módosult.
10. Ipswichi vagy "Széles" ötös (Fives):
Szinte mindenben megegyezik a Londoni ötös táblával, kivéve, hogy a dupla és a tripla szektorok itt szélesebbek.
+1: A Quadro tábla:
Ez a tábla tulajdonképpen a hagyományos Londoni (Óra) tábla picit megvariált változata. Annyiban módosították a hagyományos táblát, hogy a triplázó kör és a tábla közepe közé elhelyeztek egy ún. "négyszerező" kört is, azaz aki a 20-as szektorban háromszor is beletalált abba a kis téglalapba, az kapásból 240 pontot tudott elérni. Ez egyébként - többek között - még Phil Taylornak is sikerült, még 1994-ben, a SKOL Quadro Board versenyen. Nem hiszitek? Itt a bizonyíték:
Remélem, hogy ezzel a kis "tájékoztatóval" sikerült egy kicsit útbaigazítást adni a különféle dartstáblák által kialakult útvesztőben, és fel tudtam kelteni az érdeklődéseteket, hogy próbáljatok ki másfajta játékokat is.
Szóval, ki akar most játszani egy Londoni ötöst???
