A mai napon elkezdődött a European Tour 8-as állomásán a verseny, a németországi Mülheim városában. A délutáni programban a nagy nevek még nem léptek színpadra, de volt azért így is elég izgalom és volt bőven kiváló mérkőzés is.
A versenyt a világranglista 42-ik helyén álló Joe Murnan vívta az osztrák Zoran Lerchbacher ellen. Az első négy legben fej-fej mellett haladtak a versenyzők, de azután valami „eltört” Murnan-nél, sok tripla nélküli kört dobott és ezt osztrák ellenfele kegyetlenül kihasználta. Négy leget húzott be zsinórban és ezzel 6-2 arányban megnyerte a meccset. 94 feletti átlagot dobott Zoran és emellé 55%os kiszállózás társult, szóval teljesen megérdemelten nyert.
Ezután következett az idősebbik Huybrechts testvér, Ronny, a hollandok egyik óriása, Vincent Kamphuis ellen. Szó se róla tényleg bitang nagyra nőtt a rotterdami játékos, alig fért el a képernyőn. És ha már ekkorára nőtt gyorsan be is húzta a kezdését, amit Ronny előbb egalizált aztán pedig brékelt is egyet. Sokáig nem tartott az öröme, mert Kamphuis elkövette ugyanazt amit Ronny, és aztán hozta is a saját kezdését. Jó izgalmas meccs alakult ki, főleg mivel a hatodik leget egy 15 nyilas teljesítménnyel Ronny elvitte. A sorminta aztán folytatódott 5-5ig, mindenki hozta a saját kezdését, és eközben Vincent produkált egy zseniális 156-os kiszállót. A döntő leget idegekkel jobban bírta a holland, és amíg Huybrechts 3 darab tripla nélküli kört dobott, Ő két 140-el előnyt szerzett és a végén megdobta a kiszállót is, a vége tehát 6-5-ös Kamphuis siker. Ezzel pedig elkönyvelte első ET győzelmét amit egy jó 93-as átlaggal ért el.
A harmadik meccs volt ami minket magyarokat a legjobban érdekelt, hiszen érkezett Morzsi, azaz Végső János. Élő közvetítésünkből kiderült, hogy az első PDC nagyszínpadon lejátszott meccsét Morzsi nem tudta behúzni, de abszolút nincs miért szégyenkeznie. 3 leget tudott nyerni (másoknak ma ennyi sem jött össze), és a 86,76-os átlag sem nevezhető éppen rossznak (és ezzel is túlszárnyalt néhány versenyzőt). Legközelebb biztos jobb lesz és fogunk még sok Végső győzelemnek örülni. Martin Schindler–Végső János 6-3.
Következett a népszerű spanyol Cristo Reyes és a fiatal angol Josh Payne összecsapása. Cristo gyorsan behúzott két leget, érzékeltetvén, hogy nem várost nézni jött. Az első kiszállója 84-re nem volt semmi. 50 és D17… Payne nem hagyta magát és előbb megcsinált egy Shanghait, majd pedig D6-al egyenlített. Cristo ettől összekapta magát és megint behúzott 2 leget. Úgy nézett ki, hogy a meccset megnyeri a spanyol, de aztán valamiért lekapcsolták nála a villanyt és hátralévő 4 legből egyet sem tudott megnyerni. Így Payne elkövette azt a bravúrt, hogy 2-4ről győzött 6-4 arányban, amit nagyban köszönhet 60%os kiszállózásának.
Nagy emberek összecsapása következett hiszen színpadra lépett Andy „Pie Man” Smith és Robbie „Kong” Green. Régóta nem került képernyőre Smith mester, így érthetően nagyon felszívta magát erre a meccsre. Ennek meg is lett az eredménye. A mérkőzés csak 1-1-ig volt szoros, aztán szépen fokozatosan darálta be ellenfelét a „Pite Ember”. Green kiszállókig sem nagyon jutott el, míg Smith amikor odakerült azt meg is oldotta. Tükörsima 6-1 lett a vége, kiváló 98,66os átlag és 54,55%os kiszállózás Smith-től. 
A számomra teljesen ismeretlen Justin Webers lépett színpadra a korábbi U23-as világbajnok Keegan Brown ellen. Hát mit is mondjak? Nem ez volt minden idők legjobb darts mérkőzése. Beszéljenek a számok inkább: Brown átlaga 74,56 (hiába a négy darab 180), kiszállózása csupán 21,43%. Német ellenfele pedig még ezt is alul tudta múlni. 66,97 pontos átlag és 6,67%os kiszállózás. Nem is csoda hogy simán 6-1-re nyert Keegan. Ne is beszéljünk erről többet.
A délelőtt talán legjobbnak ígérkező mérkőzését a rutinos öreg róka Mervyn King vívta a feltörekvő belga tehetség Dimitri van den Bergh ellen. Szépen egymásnak is feszültek az Urak, kapásból behúzták első három kezdésüket és eljutottak 3-3 ig. Említésre méltó hogy Dimitri rögtön az első leget 13 nyílból megoldotta. Ekkor úgy nézett ki, hogy végig szoros és kiegyenlített meccs lesz, de a belga ifjonc ezt egész máshogy gondolta. 12 nyílból megoldotta a hetedik leget és ettől mintha megrogyott volna King bácsi, a következő körben nem sok válasza volt Dimitri dobásaira, aki 15 nyíllal intézte el a nyolcadik kört. A végén lett volna esélye King-nek felzárkóznia, de sem a 170, sem a 110 nem sikerült, van Den Bergh pedig nem hibázott és a vége így 6-3 lett az egészen jól játszó, 93 pont felett átlagoló belga srác javára.
A délutáni program leghosszabb meccse következett, hiszen érkezett Justin Pipe, aki Ritchie Edhouse ellen próbálta meg a legjobb 16 közé verekedni magát. Tudni lehetett, hogy Justin nem fogja elsietni a dolgokat és adva volt a kérdés, hogy Edhouse ezt hogy fogja tudni feldolgozni. Hát a válasz gyorsan kiderült: sehogy! Tükörsima mérkőzés lett. Az első négy leget úgy nyerte meg Pipe, hogy ellenfele csak egyszer tudott kiszállóra dobni. Eközben Pipe pedig egy 116-os kiszállót is megoldott. 5-0-nál sikerült Edhousenak egy becsület leg, de ennél több nem jutott neki. A végtelenül szimpatikus és szerény Pipe behúzta 6-1el a mérkőzést, és a végén jött a megszokott brék tánc, amit óriási ováció követett.
Délutáni eredmények:
Zoran Lerchbacher 6-2 Joe Murnan
Vincent Kamphuis 6-5 Ronny Huybrechts
Martin Schindler 6-3 Végső János
Josh Payne 6-4 Cristo Reyes
Andy Smith 6-1 Robbie Green
Keegan Brown 6-1 Justin Webers
Mervyn King 3-6 Dimitri Van den Bergh
Ritchie Edhouse 1-6 Justin Pipe
Az esti programot a holland Jermaine Wattimena nyitotta Simon Stevenson ellen. A meccs úgy indult ahogy az izgalmas és kiélezett meccseket kedvelők szeretik. Mindenki hozta a saját kezdését, bár Stevenson 23 nyilas köre azért nem tartozik az acélos teljesítmények sorába. Wattimena 15 nyilas válasza azért már az elfogadható kategóriába esik. Aztán szép sorban mindenki hozta a saját kezdését, Stevenson elhelyezett két 180-at is, mígnem eljutottak 4-4-ig. Ekkor Simon keze megremegett, 40-ről nem tudott kiszállni, ezt pedig kegyetlenül megbüntette a holland. Hiába próbált kapaszkodni ezután az angol, Wattimena ha nem is könnyen, de megdobta az utolsó kiszállóját és ezzel 6-4-re megnyerte a mérkőzést. Újra egy olyan mérkőzést láthattunk ahol azonos átlagok mellett a kiszállózás döntött. Hiába dobtak 85 körül, Stevenson 25%os kiszállózása nem fért bele.
A második mérkőzésen érkezett a németek egyik kedvence, Jyhan Artut, az angolok villámkezű embere Ricky Evans ellen. Nem mondhatni, hogy jól indul a németnek a meccs, 128-ról nem bírta befejezni a leget, ellenben Evans 95-ről egy bullal szállt ki. Ez a sokk kihatott a németre, a második legben 4 kört dobott tripla nélkül és ezt Evans nem is hagyta kihasználatlanul. Még fel sem eszmélt már 3-0 volt az angolnak, aki zsinórban két 15 nyilas partit produkált. A szépítés ezután összejött Artutnak, de többet már nem bírt labdába rúgni és sima 6-1-es vereséget szenvedett a kiegyensúlyozottan teljesítő Evanstől, akinek 86,19-es átlaga 9-el volt több a németénél.
Ha a ranglista 67-ik és 65-ik helyezettje találkozik akkor várható, hogy szoros lesz a meccs. Andy Jenkins és Steve West esetében tehát nehéz volt tippelni a végeredményre. Nem is indult másként a meccs, előbb West csinált egy 16 nyilas kört első pályáról, majd egy 15 nyilassal válaszolt Jenkins. A harmadik körben West kétszer is meghallgathatta a híres 180-as kiáltást, és ez egy kiváló 13 nyilas leget jelentett neki. Ezután viszont nemhogy lendületbe jött volna West, hanem visszaesett és elbukott zsinórban 3 leget. Jenkins pedig okosan játszott és tudta tartani a stabil játékát. Olyannyira tudta, hogy a kilencedik legben egy 128-as kiszállóval befejezett 12 nyilas partival állította be a 6-3-as végeredményt. Nem volt ez rossz meccs, Jenkins 90,77el, míg West 91,37el fejezte be a mérkőzést. Ennél rosszabb meccset sose lássunk.
Kívánságom a következő meccsen maradéktalanul teljesült, igaz az izgalmak elmaradtak. Kyle Anderson gondoskodott arról, hogy lássunk egy kis erődemonstrációt is a mai napon. Tulajdonképpen lenyúlta teljesítményével aktuális ellenfele, Darren Webster becenevét, a „Demolition Man-t”. Az első pillanattól kezdve magas fordulatszámon pörgött az ausztrál, szórta a tömeget derekasan, levegőt venni sem hagyta Webster-t. 16, 15, 14, 14. Ennyi nyilat használt el az első négy legben, szóval lazán szórta az 5 körös partikat. Sima kiütéses 6-0 lett a vége, nem lennék Kim Huybrechts helyében most, ugyanis neki kell majd megküzdenie Anderson-nal.
Következett egy másik hazai játékos Kevin Munch a darts egyik hőse, Jamie „Jabba” Caven ellen. Aki esetleg nem tudná miért nevezem hősnek Jabbát az nézzen utána az Ő történetének. Érdemes.
Mondanom sem kell, hogy az angol volt a meccs toronymagas esélyese, de ez nem zavarta meg a németet és hozta is a kezdését. De Jabba gyorsan magához tért és egy masszív körrel egyenlített. A folytatás is egész jó volt, bár nem röpködtek a 180-ak, elvoltak a szolid 6 körös megoldásokkal, de azért az látszott, hogy a saját kezdésre úgy vigyáztak mint a hímes tojásra. El is mentek kéz a kézben 4-4-ig, bár Munch-nak volt 2 nyila is a 4-2-höz a hatodik legben, de hibázott. Caven negyedik nyert lege parádés 12 nyilasra sikerült, kiváló játék volt. A saját legek hozásának szabályszerűsége a kilencedikben felborult, Munch megint hibázott, Caven pedig újra büntetett. A németnek tetszett ez a menet is, ezúttal Ő használta ki Jabba gyengélkedését. 5-5, jöhetett a mindent eldöntő leg. Óriási leget hozott az utolsó, a német 140-el és 123-al nyitott, Caven 100-at és 140-et is dobott. Azonban az idegek harcát jobban bírta Jabba, és 95-ről bravúrosan szállt ki, ezzel 6-5re megnyerte a meccset. Remek találkozó volt.
Az este hatodik mérkőzésén érkezett sokak kedvence, a táncoslábú dél-afrikai Devon Petersen, hogy ringbe szálljon az ifjú angol Matthew Dennant ellen. Kezdésként gyorsan elvették egymás játékát, hogy utána hozzák a sajátjukat. Hogy ne unatkozzunk, újabb breakek jöttek és eljutottak a fiúk 3-3-ig. Túlzás lenne azt állítani, hogy az egekben volt a színvonal, de legalább a meccs szoros volt és Petersen összehozott egy 140-es és egy 114-es kiszállót, ami azért nem akármi. De ezután a fiatal angol pillanatai jöttek, aki elvitt két leget és karnyújtásnyira került hozzá a győzelem. Meg is volt rá a lehetősége, de 76-ról nem tudott kiszállni és Petersen szépített. Sőt egyenlítenie is sikerült, mert Dennant ismét besült a kiszállónál. Itt is döntő leg következett. Ezt pedig Petersen bírta jobban, és neki volt több szerencséje is, mivel angol ellenfele ismét nem tudott kiszállni. A vége tehát 6-5 a dél-afrikai játékos javára.
A németek által talán legjobban várt mérkőzés következett, hiszen első számú játékosuk Max Hopp lépett színpadra a villámkezű és barátságos óriás Vincent van der Voort ellen. Barátságosságát azonban félretette a derék Vincent és az első legben rögtön behúzta a kezdését, sőt utána egy remek 5 körös teljesítménnyel el is vette Hopp kezdését. El is halkultak a németek a nézőtéren, főleg miután a harmadik leg is holland rombolóé lett. Több mint 10 pont volt a különbség a két játékos átlaga között, és Vincent 50%al be is verte a kiszállókat. A hangjukat a nézők a negyedik legben nyerték vissza, ami azt jelentette, hogy Max leget tudott nyerni. Ezután azonban csak Vincent két 180-as dobásának tudtak örülni, amivel az egekben hagyta Hopp-ot és elment 4-1-re. Aztán a szétesett Hopp ellen behúzta a hátralévő két leget is, és a nap második legnagyobb átlagával 95,53-al zárt. Kiváló teljesítmény volt.
A nap utolsó meccsét Joe Cullen vívta az újdonsült apuka Jamie Lewis ellen. Köztük csak egy van az aktuális ranglistán, így ismét egy remek meccsre volt kilátás. Cullen nagyon jól kezdte a meccset, az első két leget behúzta egyaránt öt körös teljesítménnyel. Lewis ezután magára talált és remek játékkal 11 nyilas leget produkálva szépített. Ezen felbuzdulva ki is egyenlített, de aztán a lufi kipukkadt. Előbb három 100 alatti dobást hozott össze, és már megint Cullen-nél volt az előny. Aztán volt nyila Jamie-nek egyenlíteni, de hibázott és máris két leges hátrányban volt. Hogy ez ne legyen elég Cullen 13 nyilas kört produkálva közel került a győzelemhez. Ez azonban Lewis-nak adott lökést aki kihasználta ellenfele hibáit és kiegyenlített. A kilencedik leg kiszállózása pedig inkább bohózatba illett mint darts meccsbe. A döntő legre Cullen pörgött fel jobban és remek játékkal 12 nyíllal hozta a meccset. 90 felett dobtak a srácok, most az idegek harcát Cullen bírta jobban. Ez is remek meccs volt.
Második forduló párosításai
Délutáni menetrend:
Robert Thornton - Martin Schindler
Terry Jenkins - Zoran Lerchbacher
Gerwyn Price - Jermaine Wattimena
Mensur Suljovic - Vincent Kamphuis
James Wade - Justin Pipe
Alan Norris - Andy Jenkins
Michael Smith - Dimitri Van den Bergh
Ian White - Devon Petersen
Esti menetrend:
Stephen Bunting - Joe Cullen
Kim Huybrechts - Kyle Anderson
Dave Chisnall - Jamie Caven
Peter Wright - Andy Smith
Jelle Klaasen - Vincent van der Voort
Michael van Gerwen - Keegan Brown
Benito van de Pas - Josh Payne
Simon Whitlock - Ricky Evans
