A World Cup of Darts első körének két kiemelkedő alakja egyértelműen Gerwyn Price és Michael van Gerwen voltak.
A páros játék nehézsége, hogy a saját ritmusodból teljesen kiesve, egy totálisan más játékot játszva kell jól teljesíteni. Ez a legtöbb embernek nehézséget okoz, elég csak példaként megnézni a skótok teljesítményét. Azonban vannak olyanok, akik nem foglalkoznak a külsőségekkel és tolják, ahogy az annak a rendje. Az elmúlt két napban a holland és a walesi játékos megmutatta mit tud. 115 feletti átlaggal zártak mindketten, amire szinte nincsenek szavak. A brutális átlag mellé pedig természetesen brutálisan jó kiszállózás párosult. MvG 60%-kal dobta a duplát (3/5), addig Price 50%-kal (2/4). A harmadik játékos 100 felett Kim Huybrechts, aki ezzel a teljesítményével benntartotta a belgákat. Kellett ez a magas átlag, ugyanis Ronny annyira rémesen gyengén dobott, hogy fájt nézni. Érdemes még megemlíteni Paul Limet, aki a mezőny legidősebb tagjaként, 63 évesen dobott egy 98-as átlagot, három 180-at bevert egy 100-as kiszálló mellé.
A második csoportot Karel Szedlacsek nyitja, aki hiába dobott nagyon jól, ez ellen a holland válogatott ellen semmi sem lett volna elég, nem lehetnek csalódottak a csehek. Kiemelendő Devon Petersen is, aki húzta, vagyis inkább vitte a hátán a dél-afrikai párost, ugyanis csapattársa messze alulmúlta őt. Ebben a régióban van Peter Wright és Gary Anderson is, akik nyugodtan elbújhatnak valahova, nagyon gyengén játszottak magukhoz képest, sajnos hiába a világ legjobbjai, ha nem tudnak egymásért küzdeni. Az olasz csapat teljesítménye viszont pozitív csalódás számomra, ez az ötödik szereplésük a World Cupon és habár ismét kiestek (mint mindig), ezúttal már 80 feletti átlagot produkáltak, amire még nem volt példa és valószínűleg arra sem, hogy a csapatból Petri legyen a gyengébbik fél.
Az alsóházat Dave Chisnall nyitja, a maga szerény 80,63-as átlagával, ami borzasztó. Első részvétel a csapat vb-n, ez igaz, de akkor is többet vár az ember egy Chizzy-től. Egy nagy Varázsló is ide került, hiszen Simon Whitlock teljesítménye is csalódást keltő, de annyit jegyezzünk meg vele kapcsolatban, hogy a csuklójával bajlódik, mivel egy méretes kötést lehetett látni a dobókezén. Ebbe a táblázatba már a jobbik magyar is befért, Végső Jani a meccs legjobbjaként, 74,48-as átlaggal zárt. A maga nemében nem erős, de lényeges, hogy jobb volt egy kétszeres világbajnoknál, amire azért büszke lehet ő is és mi is.
Végül jöjjenek a leggyengébben hajítók, köztük is Adrian Lewis és Ronny Huybrechts. Két olyan név, akiknek nem itt lenne a helyük. Lewist valószínűleg kikészítette Parody hülyéskedése. A gibraltári lenyomta ugyanazt a show-t, amit tavaly van Gerwen ellen is megcsinált. Ugyanez lehetett a helyzet Mester Zolival is, láttuk, hogy kínjában már nevetett is néha Norman Jr. műsorán, de ne erre fogjuk. Zolinak ez volt az első televíziós meccse a nagyszínpadon, és azért valljuk be: ennyi ember előtt nem lehet könnyű jól dobni. Akárhogy is történt, büszkék lehetünk a fiúkra!
A leggyengébb láncszem ezúttal a magyar gyökerekkel rendelkező Rob Szabo lett, aki még a 60-as átlagot sem érte el, pedig ő már szerepelt világbajnokságon is. Valami nagyon nem állt össze neki, ahogy Deon Olivernek sem.
Összességében kicsit 80 feletti átlaggal zárt az első forduló, ez párosban nem szégyellnivaló, főleg annak tükrében, hogy egész évben ez az egyetlen ilyen formátumú torna.
