9 Nyíl

Túl a pénteken, várjuk a szombatot!

2018. szeptember 07. 23:15 - Dart Major

European Tour 11 - Dutch Darts Championship 2018 - első forduló

Újra itt a hétvége ami egyet jelent (kis túlzással) a European Tourral. Most Hollandiába utaztak az érintettek, hogy eldöntsék ki lesz a Dutch Darts Championship győztese. Az első fordulóban akadtak komoly kis mérkőzések, de akadtak bőven felejthető találkozók is. Vessünk tehát pár pillantást a mai nap történéseire.
2a577fe4-4da4-4fd8-a652-858bc27e4675_2018-dutch-darts-championship-logo_full.jpg

DÉLUTÁN (Dart Major jóvoltából)

A délutánt Kevin Munch és Darren Johnson nyitották. Ennél jobb kezdést azért vígan el tudnék képzelni mivel a német játékos csak 77-es átlagot dobott. Amivel csoda, hogy négy leget tudott nyerni. Ez annak köszönhető, hogy Johnson elég rendesen szenvedett a duplákkal. Ám ő legalább dobott egy négy köröst is, és végig vezetve hozta a meccset. Ami elég felejthetőre sikeredett.

Szintén nem hozott sok izgalmat Karel Sedlacek és William O'Connor mérkőzése. A cseh játékos első ET fellépése meglehetősen haloványra sikeredett. 76-os átlaggal csak asszisztálni tudott az ír játékos 6-2-es győzelméhez. Pedig rögtön breakkel kezdett Sedlacek, de utána már nem tudott érdemi ellenállást kifejteni.

Barrie Bates és Jelle Klaasen mérkőzése hozott némi meglepetést. Nem az volt a meglepő, hogy az első leg huszonkét nyíl után lett az angolé. Még az sem meglepő, hogy Klaasen ezután három leget elvitt zsinórban. A meglepő ami utána történt. Klaasen a következő öt leg alatt csak egyszer tudott kétszámjegyű kiszállóra leérni, és még azt sem dobta meg. Bates pedig öt és hat körösökkel tulajdonképpen simán fordított és nyert 6-3-ra. Pedig 3-1-nél Klaasennek állt a zászló.

A délután legjobb mérkőzést két osztrák játékos, név szerint Rowby-John Rodriguez és Robert Marjanovic játszották. Rodriguez jól kezdett és elhúzott 3-0-ra, ráadásul a harmadik leget tizenkét nyíllal fejezte be. Ekkor Marjanovic két tizennégy nyilassal szépített és lett 3-2. 4-3-ig elmentek még a játékosok, ekkor viszont Rodriguez dobott még egy négy köröst, ráadásul 144-ről kiszállva. A végső csapást egy tizenhárom nyilas jelentette Marjanovic számára, tehát 6-3-ra nyert a 100-as átlagot dobó Rowby-John.

Ryan Searle a héten döntőzött a Players Championshipen és így önbizalommal telve várhatta az Andy Boulton elleni meccset. Az első négy leg mind break leg volt, de nem voltak akármilyen legek. Searle tizenkét és tizennégy nyilast dobott, 121-es és 100-as kiszállóval. Boulton pedig  két öt köröst dobott és kiszállt 131 pontról. Az ötödik és a hatodik leget két öt körössel elvitte Searle, sőt a hetediket is, ráadásul egy kellemes Shanghait is bepakolt a táblába. A szépítés még meglett Boultonnak, de a végén Ryan Searle örülhetett 6-3-as sikernek. Kilencből hat sikeres dupla, 94-es átlag Searle mérlege ami kifejezetten jónak számít. 

Jan Dekker és Ricky Evans következett a színpadon. A holland játékos udvarias ember, adott két legnyi előnyt Evansnek a rontott dupláival. A harmadik legben egy szép tizennégy nyilassal breakelt Dekker, ám Evans visszaadta az öt körös breaket. Majd Rapid Ricky első pályáról is dobott egy öt köröst és tetemes 4-1-es előnyt szedett össze. Ezzel jól is sáfárkodott az angol, ráment a saját kezdéseire amiket öt körből hozott is, így pedig 6-3-ra nyerte a mérkőzést. Evans a győzelmét egyrészt 95-ös átlagának és 66,67% kiszállózásának köszönhette.

Spanyol - litván mérkőzés ritkán akad a PDC-ben. Most azonban Toni Alcinas és Darius Labanauskas összehozott egy ilyet. Darius gyorsan dobott egy tizenegy nyilast kezdésnek, hogy meg legyen az alaphang, azonban a következő két leget elbukta a litván. Biztos ami biztos a negyedikben visszaszerezte elvesztett kezdését majd a vezetést is megszerezte. 3-3-ig volt egyenlő a mérkőzés, ekkor Darius dobott egy tizennégy nyilast majd jött Alcinas kezdése. A spanyolnak azonban két kör sem volt elég ahhoz, hogy 54 pontról kiszálljon ez pedig nagy ziccer volt a jó kezű litvánnak. A kilencedik legben dobott egy újabb tizennégy nyilast Labanauskas, és láss csodás ez a meccs is 6-3 lett. Labanauskas korrekt 92,5 pontos átlagot dobott és 50%-al oldotta meg a duplákat.

Zárásként jött egy hazai versenyző, Dirk van Duijvenbode és ellenfele Josh Payne. Egy laza húsz nyilas rettenet után a holland dobott egy tizenegy nyilast hátsó pályáról és 2-0-ra vezetett. Payne ezt ledolgozta hála a holland két leg alatt elkövetett hat tripla nélküli körének. Ekkor a derék Dirk dobott egy öt köröst és megint vezetett, de utána a breakhez szükséges duplát kihagyta, hogy ezt megfejelje saját kezdésének elbukásával. Naná, hogy megint a duplák. 4-3-as előnynél Payne kezdett és be is húzta a leget, pedig első hat nyilával bravúros 81 pontot sikerült dobnia. A kilencedik legben jött egy öt körös break az angoltól, így pedig született még egy 6-3-, aminek Josh Payne örülhetett. van Duijvenbode pedig verheti a fejét a falba a 14/3-as kiszállómutató miatt.

ESTE (matyi96 jóvoltából)

Jeffrey de Zwaan és a rutinos Wayne Jones nyitotta az első játéknap esti etapját. Senki sem gondolta volna, de nagyon simán húzta be a meccset Wayne Jones 6-2 arányban. Tényleg meglepetés született, hiszen tudjuk: Jeffrey de Zwaan óriásit menetelt a World Matchplay idei tornáján. Talán a kiszállóiban kell keresni a meglepetés okát, ugyanis tíz kísérletből csak kétszer talált célba.

A második meccsen szintén Jeffrey játszott, de most de Graaf. Ellenfele a már szakkommentátorrá avanzsált (de még mindig remekül játszó) Paul Nicholson volt. Jeffrey nagy irammal 5-2-re vezetett már, szinte mindenki temette Nicholson-t. Ő azonban magát semmiképp. Vert állásból tudott egyenlíteni és döntő legre menteni a csatát, ahol azonban a holland dobott egy ötköröst, ami elég volt első pályáról a győzelemhez. 

Gyengécske meccsen csapott össze Dawson Murschell és Ritchie Edhouse. Murschell még csak most ízleli a PDC mezőnyt, de igazából Ritchie sem a rutinos játékosok közé tartozik. Murschell kiszállói hiába voltak viszonylag jók, tömegben nem igazán tudott uralkodni, abban Edhouse jobb volt. Na meg Edhouse-nak egy 109-es kiszálló is sikerült. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy 6-4 arányban megnyerje a mérkőzést. 

Szintén nem túl magas színvonalú mérkőzés következett, azonban öröm volt látni Kevin Painter-t újra színpadon. Ellenfeléül a hazai pályán játszó Vincent van der Voort-ot kapta. Painter mindig is egy üde színfoltja volt a PDC-nek (bár túl sok mosoly nem látszik az arcán). Köztudott, hogy alkoholproblémával küzdött, szóval tényleg jó volt őt újra látni. És ha már újra láthattuk őt, akkor természetesen tovább is jutott. Rögtön egy breakkel kezdett a vén róka, de 3-3-nál elfogyott az előny. Ekkor újra összeszedte magát és egy újabb breakkel már 4-3-ra vezetett. Természetesen Vincent sem hagyta annyiban és gyorsan nyert két leget, amivel átvette a vezetést. A végén jött két tizenhét nyilas Painter-től, amivel ő jutott a második fordulóba (6-5)

Este is láthattunk egy Rodriguez-t, mégpedig Rusty-Jake-et. Ellenfele Ross Smith volt, aki igazából esélyt sem hagyott a feltörekvő osztráknak ezen a meccsen. Nem meglepő, közel 97-es átlaga magáért beszél. Ez volt az egyik legjobb a nap folyamán. Rusty-Jake, amikor leért kiszállóra igazából meg is oldotta, a gond az volt, hogy nem sokszor sikerült rádobni a duplára. Így tehát nem lehetett más az eredmény, csak egy sima 6-2-es Smith győzelem.

Robert Thornton újra bebizonyította, hogy ő már inkább kifelé tart, mint befelé. A mindig morcos skót természetesen most is hű volt önmagához, de most hozzátartozott az is, hogy átlaga még a 88-at sem érte el. Arron Monk nevével sem mostanában találkoztunk, pedig már 2006 óta a PDC-ben versenyzik (és még mindig csak 28 éves). Most azért mutatott valamit abból, hogy miért van itt a helye (még ha nem is sziporkázott). Láthattunk tőle egy 118-as és egy 122-es kiszállót is, valamint egy bizonyos szinten magabiztos játékot. Összegezve: megérdemelte a győzelmet Arron (3-6).

Kyle Anderson nem húzta sokáig az időt Christian Bunse ellen. Sima 6-0, közel 100-as átlaggal. Mindenből dobott négyet (értsd: négy db 100+, 140+ és 180), valamint egy 110-es kiszállót is produkált. Közel 50%-os kiszállózás. Minden stimmelt számára, most már csak az kell, hogy ez kitartson holnapig. 

James Wilson és Cristo Reyes zárta az estét. Ne feledjük, egy hete Wilson döntőt játszott és majdnem megtréfálta van Gerwent vert helyzetből. Hát ez a meccs is úgy kezdődött számára, mint a múlt heti döntő. Cristo Reyes már 5-1 arányban vezetett, sőt meccsnyilai is voltak a következő legben, szám szerint kettő darab. Nem dobta be, Wilson pedig elkezdett kapaszkodni. Olyannyira jól ment neki ebben az időszakban, hogy feljött 5-4-re  (tizennégy és tizenegy nyilast is dobott) és nyilai voltak az 5-5-höz (ahogy Reyes-nek a győzelemért). Nem használta ki Reyes hibáit Wilson, a spanyol pedig többet nem hibázott és megnyerte a meccset 6-4-re. Wilson tehát búcsúzott, Reyes pedig továbbjutott.

Összességében egy szokásos pénteki napot zártunk, ahol azért inkább a bemelegítés zajlott a holnapi napra. Persze félre ne értsetek, pazar meccseket láthattunk, de mi már várjuk a holnapi folytatást, ahol csatlakoznak a kiemeltek is. Holnap tehát folytatódik a Dutch Darts Championship, maradjatok velünk!

Ui.: Statisztikákat hamarosan pótoljuk!

Szólj hozzá!
Gamecente

A bejegyzés trackback címe:

https://9nyil.blog.hu/api/trackback/id/tr3614228153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása