Elkezdődött a harmadik kör és délután sem maradtunk a már megszokott meglepetés nélkül, ezúttal Dary Gurney esett ki. Sokan arról kérdeznek minket, mi is egymást, hogy mi ez a csillaghullás a világbajnokságon? Nehéz megfogalmazni, de most egyre ésszerűbb magyarázat az, hogy a dartsvilág olyan ritmusban fejlődik, hogy ilyen eredmények lassan logikusak lesznek. Majd minden kiderült a világbajnokság után, a következő szezonban akkor, ha a győztesek között egyre több nevet fogunk felfedezni.
3. forduló
Ryan Joyce-Allan Norris 4-3 (0-3, 1-3, 3-2, 3-1, 3-2, 1-3, 3-1)
Az első meccsen sem az esélyesebb nyert, bár Norris előző találkozójából azért sok mindent le lehetett szűrni. Joyce pedig Dobromiszlova, Whitlock után újabb nagy skalpot szerzett. Pedig Norris kezdett jobban, 152-es kiszálló, 12 nyilas leg és egy 115-ös átlag után kellett felébrednie Joyce-nak. De nem sikerült. A harmadik legben végül eldőlhetett volna minden, hiszen Joyce már 2-0-ra is vezetett és Norris innen jött fel, de nem tudott 3-0-ra elmenni, mert a végén Joyce egy ötkörös, 68-as kiszállóval szépített. Majd egyenlített is, hosszú legek után 3-1-re hozta a játékrészt.
Aztán hiába kezdte a meccset Norris, még öt kör után Joyce szállt ki.Majd megint két hosszúleges sikere volt, de a győzelem és továbbjutás már csak egy karnyújtásnyira került tőle. Sem átlagban, sem kiszállókban nem nyújtott kimagasló teljesítményt egyik játékos sem, a PDC átlagait tekintve araszoltak előre. Előbb Joyce, majd Norris nyert szettet. Következett a mindent eldöntő hetedik. Joyce a kezdését, majd a bréket is behúzta. Norris egy 14 legessel igyekezett visszajönni a meccsbe, de volt négy nagyon rossz köre, mindegyik száz alatt, Joyce 36-ra maradt és egyből kidobta a D18-at.
Dave Chisnall-Kim Huybrechts 4-0 (3-2, 3-2, 3-0, 3-1)
Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mi lesz a második körben kiváló játékot mutató belga sorsa. Szoros és jó meccset játszott, de valahol a második leg után elszállt. Ehhez persze kellett Chizzy kiváló játéka. Az első két szettben csak az ötödik leg döntött. Előbb Chisnall alaposan fennhagyta Huybrechtset, ha harmadikra, de akkor is kidobta a D20-at, 100-as átlaggal zárta ezt a szakaszt. A második szettben a Chisnall már 2-0-ra is vezetett, innen lett 2-2, aztán a döntő legben 85-ről kellett volna kiszállnia a belgának, de csak a T15 jött, a D20 másodjára sem. Chizzy pedig odavert egy 110-es kiszállót. A következő legben Chizzy 105-ös kiszállóval, majd egy 13 leggel simán hozta nullára és egyre került a továbbjutástól. Ezt pedig egy 12 nyilas 138-as kiszállóval kezdte, Dobott még egy 13 nyilas kört is, végül azért tényleg simán ment tovább. Huybrechts az első meccse után kicsit csalódást okozott a 90 alatti átlagával.
Daryl Gurney-Jamie Lewis 3-4 (2-3, 0-3, 3-2, 1-3, 3-0, 3-1)
Ha már meglepetés, akkor jusson erre a napra is. Szegény Gurney volt az, aki végül is meg is érdemelte, hiszen egy jellemző átlagot hozott, csak éppen Lewis egy picivel jobbat, pont annyival, amivel meg kell nyerni a meccset. Az első szettben nem volt kiemelkedő kör, de a lényeg, hogy Gurney nem bírt el a 47-tel, míg Lewis szépen tette le magát 181-ről, majd ki is dobta a 41-et. Lewis megérezte a vérszagot és 11 nyilas leggel nullára hozta a következő kört.
Bár Gurney a következő szettben szépített, de jött megint Lewis és két 14 nyilas leggel behúzta a negyedik szettet. Igaz ellenfele a végén képtelen volt kiszállni. Aztán elkezdett Superchin játszani, 160-as kiszálló és a végén 3-0-ra nyerte a következő szettet, majd 0-1-ről fordítva, két 14 nyilassal 3-1-re nyert. Jött a döntő szett és úgy nézett ki, hogy Gurney bedarálja ellenfelét, 2-0-ra vezetett, de Lewis egyenlített, így tie-break következett. Lewis brékelt, majd két 140-essel nyitotta a saját kezdését. 64 maradt, míg Gurney-nek 118 volt, Lewis pedig nem viccelt két nyílból kidobta a meccset.
Ryan Serle-William O’Connor 4-1 (1-3, 3-1, 3-2, 3-1, 3-0)
Az esti program első meccse volt talán a legsimább a szombati hat közül. Ezen a találkozón érezhető volt, hogy Serle fejben sokkal jobban van összerakva. Igaz a minőség nem volt az igazi, hiszen a kilencvenes átlagot egyik játékos sem érte el, de ezt 20 legen keresztül nem is olyan egyszerű feladat. A lényeg, Searle az elveszített első szett után helyre tette a dolgokat. A másodikat 0-1-ről fordította meg, volt 13 nyilas köre is. A harmadikat 2-0-ről majdnem elszúrta, de az ír legnagyobb hibája ezen az estén a kiszálló volt. Nem nagyon ment, csóválta is sokszor emiatt a fejét. Searle a negyedikben két 14 nyilas kört is dobott. Az ötödikben meg tényleg elfogyott O’Connor, ez már sima, de tényleg sima 3-0 volt.
Gary Anderson-Jermaine Wattimena 4-3 (2-3, 3-1, 3-1, 3-2, 1-3, 2-3, 5-3)
Eddig sokszor írtuk le, hogy: na ez a meccs volt a világbajnokság eddigi legjobb meccse. Csak ismételni tudjuk magunkat. Amit ez a két játékos művelt ezen az estén, arra nincsenek szavak. Tegyük hozzá gyorsan ebben elévülhetetlen szerepe volt Wattimenának, aki olyan döntő legre kényszerítette a kétszeres világbajnokot. Volt olyan, aki már vérnyomáscsökkentőt vett be a meccs alatt, Gary tündéri kisfia pedig elvitte a nap cukibajnokságát.
A MECCS. Így nagybetűkkel, mert ez tényleg az volt. Az első legben a holland meg is mutatta az erejét, 94-es átlagot dobott, rögtön a meccs első legjében 142-es kiszállót dobott, 12 nyilas köre is volt, a végén pedig kihasznált, hogy Anderson nem tudott kiszállni. A skót érezte, hogy ennél több kell, és rögtön így is nyitotta a következő kört. Megdobta egyetlen száz plusszos kiszállóját, 110-zel. Fontos kiemelni, hogy Wattimenának négy ilyen volt az egész meccs során. Kezdett tükörsimának tűnni a meccs, hiszen – ha néha nehezen is – Anderson 3-1-re lépett el.
Aztán beindultak a fiúk, olyan köröket dobáltak, hogy az ember csak kapkodta a fejét. A hollandnak 108-as kiszálló, aztán 0-2-ről megnyert szett és máris 3-3 volt. Annyira rezgett a léc, hogy a holland a döntő szettben már 2-0-ra is vezetett. Anderson egyenlített, de Wattimena 104-es kiszállóval megint vezetett. Ekkor jött a rutin és Anderson nagysága, amikor nagyon kellett odatette magát, míg Wattimena kicsit túlizgulta, a következő három leg, és így a győzelem a skóté lett végül, de erre a meccsre sokáig emlékezni fogunk.
Michael van Gerwen-Max Hopp 4-1 (3-0, 3-1, 3-0, 0-3, 3-2)
Sokan gondolták azt, hogy esetleg ezen a meccsen megismétlődik az, ami az előzőn volt. Aztán a holland minden túlfűtött német drukker kedvét nagyon gyorsan lehűtötte. 13, 13, 14 nyilas legekkel kezdett. Kicsit visszaesett a világelső kiszállózása, de ezzel együtt is simán hozta a második kört. Hoppnak valószínűleg a harmadik szettben ment el a kedve a meccstől, amikor Gerwen 122-es és 170-es kiszállót is odavert neki.
Meg az is lehet, hogy a holland elhitte, hogy innentől kezdve minden csak egyszerűbb lesz. Nem tudni, de tény, a negyedik szett a németé lett, ráadásul nullára, 14, 14 és 15 nyilas legekkel. A végére bedurvult Hopp, elment 2-0-ra és Gerwennek talán felsejlett az előző meccs. Összekapta magát, három ötkörös leget dobott és továbbjutott. Ebben a meccsen sajnos Hopp nem tudott úgy felnőni a feladathoz, mint az előzőben Wattimena, aki elismerte Anderson nagyságát, de kihangsúlyozta, óriási bravúrnak tartja azt, hogy döntő legre kényszerített a világ egyik legjobbját. Hát ettől (is) szép a darts.
