Exeterben rendezték a Premier League 5. fordulóját. Volt itt tényleg minden megint, hál'Isten egészen elképesztő meccseket láttunk. A legnagyobb érdeklődés természetesen az Anderson-Taylor meccset követte. Hihetetlen volt, Taylor 180-as nélkül, de elképesztő tömegekkel, de legalább annyira pocsék kiszállókkal végül döntetlenre mentett, táncolt, ünnepelte a nagy dobásait, jó fej volt. De aztán történt olyan, ami tv-s meccseken még soha, de soha sem. Ilyen meccsátlagot senki nem játszott még, mint Peter Wright és Adrian Lewis egymás ellen. Aki nem látta, el sem hiszi. Ezért gyorsan kattintson és nézze meg újra, vagy tegye el örökre. Persze volta még más meccsek is ezen a pazar éjszakán. A hajtás alatt a lényeg. 

Dave Chisnall-Raymond van Barneveld: 7-2

Dave Chisnall őrült nehéz helyzetben volt, hiszen kieső pozícióból várta a Raymond van Barneveld elleni meccset. Ráadásul Michael van Gerwen sérülése miatt két meccs is vár rá csütörtökön. Ennek megfelelően is küzdött, és nagyon jól küzdött. Előbb sima körrel hozta a legjét, majd breakelt. 3-0 után Chizzy dobta a meccs első száznyolcvanasát, majd 3-1 után kétszer is tökéletes három nyilat dobott. 4-1-nél lehetett érezni azt, hogy ha Barney nem fog legeket, akkor ez a meccs el fog úszni.

Fogott egyet, de Chisnall 14 nyillal, 96-ról kiszállva 6-2-nél már biztosan pontszerző volt. Érezte Chizzy, hogy ezt a meccset meg lehet, meg kell fognia és meg is fogta. Volt stílusa, hiszen két 180-nal nyitotta a kilencedik kört. A kilenc nyíl nem jött össze, 52-re tette le magát, de azt két nyílból behúzta. Budapestig lehetett hallani, mekkora kő esett le Chizzy szívéről, aki ezt a meccset 101,13-as átlaggal, tényleg nagy szívvel játszva nyerte meg.

Jelle Klaasen-Kim Huybrechts: 6-6

A második meccs is nagyon fontos volt mind a két delikvens számára, Ahogy Chizzy esetében, itt is a kiesés réme elől való menekülés volt az első cél. Ehhez pedig az egyiküknek nyerni kellett volna, de nem egyik sem. És ezért Jelle Klaasen okolhatja magát a leginkább.

Két break után megnyugodtak a kedélyek, vagyis inkább, hogy nem. Klaasen pezsdült fel elsőnek, 2-1-re vezetett, de a hatodik legig három 180-ast is dobó Kim Huybrechts 3-3-ig tartotta a lépést, amikor jött a meccs első fordulópontja.

A belgának akadtak gondjai a D12-vel ezzel bukta el a hetedik leget, majd négy hatvan, vagy annál gyengébb körökkel a nyolcadikat. És Huybrechts újabb, sorra rontott kiszállói és megint a D12-re már azt jelentette, hogy 6-3-nál Klaasen egy pontnál rosszabbul már nem végez.

De aztán a holland elszúrta, 6-4-nél nem sok esélye volt, messze volt a kiszállótól. Aztán négy nyila is volt a D7-re, de nem jött egyik sem, 6-5. Megdobta a meccsen az első 180-asát, de Huybrechts a végére zseniális volt, 140, 140, 140 és amit kétszer elszúrt, azt harmadikra bevágta, D12-vel, 81-ről kiszállva kiegyenlített. Szép siker háromleges hátrányból feljönni, de pont ez az eredmény az, amely egyik játékosnak sem volt jó igazán.

Gary Anderson-Phil Taylor: 6-6

Következett a játéknap legnagyobb érdeklődéssel várt meccse, egy igazi klasszikus. A visszavonuló legenda és a kétszeres skót világbajnok meccse.

Egészen hihetetlen meccs volt, amelyet úgy lehet leginkább összefoglalni, ha Taylor ma jól dobja (és nem 19-ből hatszor) a kiszállóit, akkor itt óriási sikert arathatott volna. A másik nagyon érdekes tanulság, hogy míg Anderson nyolc 180-asig jutott el, addig Taylornak egyszer sem sikerült, igaz cserébe egészen káprázatosan dobta a tömeget, érdemes ezt a statisztikáját megnézni, 16-szor sikerült. Na és az átlagok? Azok aztán egészen zseniálisak lett, 100 felett mind a két játékos.

Két break után mind a ketten hozták a saját kezdésüket, majd Taylor került lépéselőnybe. De jött a visszabreak és Anderson került először kellemes pozícióba, amikor 5-3-ra vezetett. Hamarabb meglehetett volna a skótnak a hatodik legje, ha a kilencedikben nem szúr el három kiszállót is egymás után.

De aztán megcsinálta, Taylor pedig zseniálisan állt fel innen, már viccelődni is volt kedve a pódiumon. 6-5-re szépített, majd Anderson 183-ról megdobta a nyolcadik 180-asát, de Taylor előtte 209-ről egy 177-es dobással rakta le magát 32-re, és végül behúzta a döntetlenjét. Nagyon nagy meccs volt, érdemes végignézni újra a meccset.

Adrian Lewis-Peter Wright: 2-7

Aki azt hitte, hogy nem lehet felülmúlni ezt az estét Taylorék meccse után, az nagyon tévedett. Amit ez a két játékos produkált ezen a meccsen, arra tényleg nincsenek szavak. Legyen elég annyi, 109,15-ös átlaggal soha, senki nem kapott még ki a Premier League-ban. Wright az utolsó kilenc nyiláig világcsúcs közelében volt (123,40-es PL-csúcsa Gerwennek komoly veszélyben volt)

Majdnem összejött az első kilencnyilas, Adrian Lewis egymás után hét triplát dobott, de ezzel együtt is sikerült elbuknia a saját kezdését. Azután pedig elkezdődött is a varázslat. Lewis még egyenlített, de Wright valami egészen zseniális játékot mutatott be, de előtt még Lewis 11 nyilas leggel szépített 3-2-re. Onnantól viszont csak Snakebite volt a pályán.

Számoljuk csak össze, a skót összesen hét leget nyert meg. Ebből kétszer 11 nyilas, háromszor 12 nyilas leget zárt. 119,5-ös átlaggal fejezte be, Adrian Lewis pedig 109,15-tel kapott ki 7-2-re. Wright döbta (125-tel) az este első száz feletti kiszállóját.

Wright átlaga minden idők második legjobb tv-s átlaga. De ezen is túlmutat maga a meccs, ez volt ugyanis minden idők legmagasabb meccsátlaga 228,65-tel. A második helyen a 2016-os Wright-Gerwen meccse áll (225,65-tel a tavalyi PL-ből), a harmadik pedig Taylor-Chizzy (224,88, szintén a tavalyi PL-ből). Ezt a meccset sokszor meg kell még nézni és még elemezni is. Félelmetes volt.

Természetesen, ezzel Wright ezzel saját rekordját is megdöntötte. Az eddigi rekord 113,77 volt egy European Tour fordulóban Eddie Dootson ellen.

James Wade-Dave Chisnall: 5-7

Nehéz volt egy ilyen meccs után pódiumra lépni. Hiszen ilyen elképesztő meccset még maguk a versenyzők sem sűrűn láttak eddig. Chisnall-nak ráadásul nehezítve azzal, hogy a második esti meccsére készült.

Ehhez képest nagyon magabiztosan folytatta a csütörtöki produkcióját. 1-1 után breakelt és a saját kezdését is hozva már 3-1-re vezetett. Érezhető hévvel versenyzett és 4-2-ig tartotta az előnyét. De aztán Wade, aki a kilencvenes átlagot sem nagyon érte el, 4-4-re egyenlített.

A kilencedik leg sorsdöntőnek tűnt. A kiszállónál előbb Chizzy, majd Wade is hibázott, 16-ot sem sikerült Chisnallnak, ezt pedig sok volt, a 19. nyílra végül Wade befejezte és 5-4-re vezetett.

Nem sikerült magas színvonalúra emelni a találkozót, voltak hibák, nem is kevés, a tizedik legben éppen Chisnall hibázott kevesebbet és egyenlített. Láttunk olyat Wade-től, amit általában amatőr versenyeken (besokallt). Aztán Chizzy szektort tévesztett, de végül 6-5-re vezetett. Végül pedig Wade kapott egy esélyt (pedig már eltette a nyilakat), 160-ról majdnem kiszállt, millimétereken múlt. Chisnall pedig harmadjára bevágta a D5-öt, kétszer nyert egy nap alatt, nagyot lépett előre.

Mondjuk úgy, nem ez a meccs tette fel a koronát a napi produkciókra, de ne panaszkodjunk, fantasztikus este volt.

És akkor nézzük meg, hogy öt forduló után hogyan a 2017-es Premier League. Phil Taylor a döntetlennel is az első helyen áll, Peter Wright már közvetlen mögötte. Dave Chisnall egészen az ötödik helyig repült. Az utolsó helyen az idén beválasztott két játékos. Jövő héten folyt. köv.