9 Nyíl

Irány a négy közé!

2016. december 30. 12:37 - Dart Major

William Hill PDC darts-világbajnokság - 13. nap (beharangozó)

Szépen elrohant az idő, és alighogy elkezdődött a világbajnokság már azon kapja magát az ember, hogy eljött december 30-a, és elérkeztünk a negyeddöntőkig. Az eddig elteltekre senkinek nem lehet panasza (leszámítva ha a kedvence búcsúzott el), jómagam legalább két klasszikus mérkőzést már nyilvántartok a tornáról, arról már nem is beszélve, hogy időnként megérkeznek az UFO dartsosok is a színpadra. Nem tartom lehetetlennek, hogy földönkívüli teljesítményeket hoz majd a mai nap, mert komoly csatákra fog kerülni a délutáni és az esti órákban.
Kis érdekesség: a legjobb nyolc mezőnye elég „papírforma” lett, hiszen a ranglista első nyolc helyezettjéből hatan itt vannak, és „csak” két játékos érkezett a TOP 10-en kívülről.

pdc_1.jpg

Az első mérkőzést az alsó ágon fogják játszani a felek, nevezetesen a ranglista harmadik Peter Wright és a ranglistán hatodik James Wade ellen fog mérkőzni. Snakebite ihletett formában játszik a tornán, Jerry Hendrickset 3-0-ra, Jamie Lewist 4-0-ra verte, Ian White ellen pedig 4-1-re győzött. Tette ezt úgy, hogy minden meccsén 100 pont felett átlagolt, és mindig 40% felett kiszállózott. Tulajdonképpen meg sem izzadt, végig magas szinten tartotta játékát, és fejben egy percre sem engedett ki. Joggal mondhatjuk, hogy bejelentkezett a döntőért. Egyébként már azt a nem kis bravúrt is elérte, hogy zsinórban negyedik világbajnokságán tudott a legjobb nyolcba jutni ami a mezőnyt ismerve nem kis dolog.

James Wade útja a legjobb tizenhatig szintén nagyon sima volt, sem Ronny Huybrechts sem pedig Steve Beaton nem tudta megszorítani. Michael Smith viszont minden tudására szüksége volt ahhoz, hogy továbblépjen. Smith 2-0-ra és 3-1-re is vezetett, de Wade nagyot hajrázott és sikerült menteni a mérkőzést, köszönhetően a majd 12%-al jobb kiszállózásának.

Egymás ellen eddig 23 alkalommal mérkőztek, a számok ebben a műfajban James Wadenek kedveznek. 14-9 az állás The Machine javára. Viszont az elmúlt öt mérkőzésükből négyet Snakebite nyert, és mindet idén.

Még egy nem mellékes adat ami Wade mellett szólhat: idén Ő is azon kevesek közé tartozik akik az MvG által uralt szezonban tornát tudtak nyerni, nevezetesen a European Matchplay kupája került Wade vitrinjébe. Míg Wrightnak „csak” döntők jutottak, bár az sem gyenge produkció.

Hogy mi lesz a meccs vége? Nehéz megtippelni, Wright nagy formában van, de James Wade az a játékos aki ellen biztosra senki sem mehet. Ha elkapja a fonalat akkor megverni betyár nehéz dolog. De azt hiszem ha Wright úgy fog játszani ahogy eddig akkor tovább is tud jutni.

players-championship-7-finalists-james-wade-peter-wright-pdc_12u12drrc9s5311zv6g0dmkfni_1.jpg

A második mérkőzés után eldől, hogy mi lesz a párosítás az alsó ági elődöntőkben. Gary Anderson és Dave Chisnall csatája sokak szerint sima lesz, de én erre azért nem vennék mérget. Gary tükörsimán nyerte első két mérkőzését Frost és Gilding ellen, és kifejezetten jól tolta a tömeget, de figyelt arra, hogy ne dobjon többet mint ami feltétlenül szükséges. És ez nagyon jól jött neki Benito van de Pas ellen, akivel a torna egyik klasszikusát játszották. Iszonyat magas szintet képviselt Gary, 107-es átlagot dobott, úgy játszott ahogyan elvárjuk egy kétszeres világbajnoktól. Aki nem látta a mérkőzést az sürgősen pótolja.

Chizzy útja ellenben sokkal döcögősebbre sikerült. Már az első körben nagyon megszenvedett Rowby-John Rodriguez ellen, és csak minimális különbséggel tudott nyerni. (Az sem volt egy rossz meccs egyébként). A második körben szinten kemény csatára kényszerült Chisnall a nagyon tehetséges Chris Dobey ellen, akit 4-2-re tudott megverni. A legjobb nyolcba jutásért aztán lejátszotta legkönnyebb mérkőzését Jelle Klaasen ellen. A holland finoman szólva sem brillírozott, még a 90-es átlagot sem érte el, és ezt Chizzy köszönte szépen és elvitte 4-2-re a partit.

2012 óta íródó közös történelmükben 12 Gary siker található, 4 Chisnall győzelem ellenében. Idén 3-1 az állás a világbajnoki címvédő javára, bár az utolsó meccsüket Perthben az angol nyerte meg.

Kétségkívül Anderson remek formája bizakodásra ad okot rajongóinak és mondjuk ki  nyugodtan, hogy nagy esélyese a mérkőzésnek. Viszont ha jön egy rövidzárlat nála mind ami a van de Pas meccsen jött a negyedik és ötödik szettben akkor a tornán stabilan 93 felett átlagoló  Chisnall meg tudja majd nehezíteni Gary dolgát. Különben is, a ranglista hetedik helyezettjétől egy jó teljesítmény nem is lenne akkor meglepetés.

gary-anderson.jpg

Az esti programban kezdést jön majd Michael van Gerwen és Daryl Gurney összecsapása. A holland világelső elég komoly erődemonstrációval kezdett az első körben Viljanen ellen, amit egy óriási csata követett Cristo Reyes ellen. Szenzációs játékot produkált a spanyol, 106-os átlag, 58% a duplán és mégis a holland tudott nyerni. Mondjuk 105-ös átlaggal azért erre megvolt minden esélye. A legjobb tizenhat között a még versenybe lévő egyetlen nem kiemelt, az „óriásölő” Darren Webster következett. Itt azonban a holland nem adott esélyt Websternek egy Dávid és Góliát csatára és 4-1-re hozta a meccset, megint 100 felett átlagolva. (Ami egyébként azt jelenti, hogy az elmúlt három meccsen 104 pontot szór átlagban… Elképesztő).

Daryl Gurney nagy csatákon át jutott el a legjobb nyolcig, ami karrierje legnagyobb sikere. 3-1-re nyert az első körben Wattimena ellen, majd óriási csatában tudta megverni a skótok kiválóságát Robert Thorntont.  Ezt újabb gigászi küzdelem követte Mark Webster ellen, amit egyhamar nem felejt el az aki látta. Nem azért mert olyan jó meccs volt, hanem Gurney viselkedése és reakciói miatt. De ez elmúlt most, jön egy új mérkőzés. Egy olyan ami országos 1-es. Aminél nagyobb papírforma nincs. Az idén mindent megnyerő holland ellen az is nagy dolog lenne, ha Gurney szettet fogna. Amire azért lehet esélye mert kettejük utolsó meccsét idén októberben az észak-ír nyerte 6-4 arányban. Egyébként a mérleg 6-2 MvG javára. Summa-summarum minden a holland mellett szól. Ahogy általában…

2f7ea84700000578-3366556-image-a-13_1450479521757.jpg

Klasszikus. Legendás párosítás. A darts (talán) két legnagyobb alakja. 16 világbajnoki cím, szemben 5 vb győzelemmel. A derbik derbije. Phil Taylor – Raymond van Barneveld. A történelemben már 73-ik alkalommal. Mit is kéne még erről a csatáról mondani? Lehet egyáltalán bármit? Hiszen ezt a párosítást mindenki ismeri és tudja miről szól. Azt szinte mindenki tudja, hogy 56-16 arányban Taylor vezet a holland ellen. Azt is sokan tudják, hogy idén négyből háromszor Phil bácsi nyert.  Az sem nagy hír, hogy Phil Taylor idén eddig a világbajnokságon oktat. 3-0 Platt ellen, 4-0 Painter ellen, 4-2 Kim Huybrechts ellen. (Itt egyébként egyébként 101  pont felett és 40% kiszálló felett zárt).

Barney is megtartotta a maga kis darts suliját, 3-0 Green ellen közel a 100-as átlaghoz. Aztán jött a 100 feletti teljesítményt és egy 4-0 arányú KO az egyébként jó játékerőt képviselő Alan Norris ellen. Ezt követte egy gigászi, heroikus ütközet Adrien Lewis ellen. A sztorit ismerjük Barney nyert 4-3-ra. De ezeket mindenki tudta. Mert Ők olyanok, hogy velük mindenki képben van. Mert legendák. Nagy élmény lesz látni a meccset. Tippelni meg nem akarok. Mert ez a meccs abszolút kétesélyes. Csak jó szórakozást kívánok hozzá.

taylor-and-barney.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://9nyil.blog.hu/api/trackback/id/tr7112083569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása