Az idei nagy haknitúra - vagy szebben mondva promóciós túra - a World Series negyedik állomásán vitézkednek jelenleg a játékosok. A darts népszerűsítéséhez (nem mintha eddig olyan népszerűtlen lenne szeretett sportágunk) nagyon fontos a jó promó és marketing, aminek legékesebb példája a World Series. Topjátékosok utazzák be a világot és játszanak helyi menőkkel, nos ennél jobb vonzerő nem is kell. Az Auckland Masters második napján a legjobb négy közé jutás volt a tét, lássuk ez kiknek jött össze.

Simon Whitlock - Rob Cross: 10-7

Cross kiválóan kezdte a mérkőzést, egy tizenkét és egy tizenöt nyilassal nyitott, erre azonban zsinórban három nyert leggel válaszolt az ausztrál Varázsló. Cross nem zuhant meg, nyert újabb két leget és már 4-3-ra már ő vezetett. Ja, és dobott egy tizenegy nyilast is. Majd megint érkezett Whitlock és újra behúzott három leget zsinórban. Ő is megdobta első négykörösét, illetve szerencséje is volt amikor Cross kihagyta az egyenlítési lehetőséget, ezzel pedig 5-5 helyett 6-4 lett az állás az ausztrál javára. A forgatókönyv maradt a régi: Cross újabb két leget hozott, egalizált és 7-7-ig maradt is a döntetlen. Ekkor azonban érkezett az újabb varázslat. Zsinórban egymás után 12-14-14 nyilas legeket hozott Whitlock, ezzel pedig behúzta a mérkőzést is. Remek meccs volt, mind a két játékos jól dobta a kiszállót, és a tömegre sem lehetett panasz.

Raymond van Barneveld - Mark McGrath: 10-4

A tegnapi nap meglepetésemberének, McGrathnak ma túl sok oka nem volt az örömre. Az első leget elvitte ugyan, de aztán három zsinórban az ötszörös világbajnok hollandé lett. Egy tizenhárom nyilast leszámítva olyan nagyon nagy játékot ekkor még nem láthattunk. McGrath szépíteni még tudott, de aztán négy leget elbukott. 7-2-es Barney előnynél a meccs pedig el is dőlt. Ez nem is tragédia, ismerve a két játékos közti különbséget, de színvonal nem volt az igazi. 85-ös átlag körül dobáltak a felek, aminél nem kevés jobbat láttunk már. A különbség annyi volt, hogy Barney egy tizenkét nyilast azért összehozott és hozzá még két ötköröst is, de ezentúl sok értékelhetőt nem tett hozzá a meccshez. Igaz nem is volt rá szüksége. McGrath tette a dolgát becsülettel, de csak a megsemmisítő vereséget tudta elkerülni. A nagy különbségű győzelmet abszolút megérdemelte a holland játékos, aki ha a tömeget nem is tolta, de jól szállt ki akkor, amikor kellett.

Michael van Gerwen - Gary Anderson: 10-4

A holland világelső egész pazarul kezdett, hiszen hét tökéletes nyilat dobott el egymás után, de végül "csak" egy tizenkét nyilas lett belőle. A lendület azonban nem maradt alább, egészen 5-0-ig szárnyalt a holland. Bár voltak hat körös játékok is, 5-0-al kezdeni Anderson ellen nem gyenge teljesítmény. Ekkor ébredt fel a skót, aki egy tizenöt, valamint egy tizenkét nyilassal felzárkózott (ráadásul 170-es kiszállót is dobott), de nem sokáig örülhetett. MvG egymás után két négyköröst dobott és visszaállította a kényelmesnek mondható ötleges különbséget. Gary erre megint dobott két négyköröst és 7-4-re feljött. A kétleges különbséghez is volt nyila, de elrontotta ezt pedig van Gerwen megbüntette. A végére két tizennégy nyilast tartogatott a világelső, és elsöprő játékkal hozta le a mérkőzést.

Peter Wright - Kyle Anderson 10:3

Milyen meglepő: Peter Wright a Matchplay után ismét nyilat cserélt. Vagyis újra a Snakebite Element fantázia nevű szettjével játszott ma is.Nem mondhatni, hogy felpörgött és ezer fokon izzó mérkőzést játszottak a felek. Az, hogy Peter Wright vezetett 3-1-re az nem feltétlenül meglepő, de ha ehhez elég volt neki két hat és egy hétkörös játék az jelzi, hogy nem ez volt a torna legszínvonalasabb meccse. Anderson viszont iparkodott, 4-3-ra feljött és az ő játéka nem volt rossz, hiszen két öt köröst is dobott. De ami ezután jött az több volt mint fekete leves. Wright dobott egy szép tizenkét nyilast, majd amikor az ausztrál zárkózhatott volna elrontotta a D16-ot. Ez pedig 6-3-as skót előnyt jelentett. Innen pedig nem volt visszaút Anderson számára. Vagyis lett volna, de 7-3-nál a D5 nem sikerült, a következő legben 48 pontról nem bírt kiszállni, ennyi hiba pedig nem fért bele. Wright egy az ő szintjéhez képest közepes játékkal is simán tudott nyerni és a legjobb négybe jutni.