Még néhány szót ejtenénk a hétvégén, Apatinban lezajlott WDF-tornáról, ezúttal viszont egy sajátos szemszögből. Az egyik résztvevő, azaz a férfi versenyben bronzérmet nyert Rucska József szemszögéből. A hajtás alatt ő mesél a versenyéről, illetve a szerbiai körülményekről is.
Első körben a kiemelés okán nem játszottam. Második körben Komáromi Sándor (Pécs) ellen 4-1. Harmadik körben Somogyi István (Darány) ellen 4-0. A tábladöntő következett Krasimir Ivanov bolgár játékos ellen, amit kicsit nehezített, hogy közvetlenül előtte a bemelegítésnél beletört a nyilamba a hegy, ezért készletet kellett cserélnem. A mérkőzés eredménye 4-2 lett. Ezután következett a nyolc között Benjamin Pratnemer szlovén játékos, akivel igazán jó színvonalú mérkőzést vívtunk. 4-1-re nyertem, de az eredmény nem mutatja, hogy ez milyen szoros meccs volt. Csapattársaimnak köszönhetően erről a mérkőzésről készült statisztika.
Az elődöntőben sajnos nem tudtam lépést tartani Oliver Ferenc teljesítményfokozásával, így 6-1arányú győzelmet aratott fölöttem, teljesen megérdemelten, mint ahogy megérdemelten szerezte meg a tornagyőzelmet is a tavalyi év után ismét. A magam harmadik helyezésével elégedett vagyok, s bár ranglista pontokat ez nekem nem hozott, Apatinban zsinórban harmadszor dobogóra állni azért nem rossz eredmény.
Ezúton is szeretném megköszönni a szerb rendezők, sporttársaink azon törekvését, hogy az Apatin Open egy minden igényt kielégítő, egyre több játékost befogadni képes, magas színvonalú verseny legyen. Négy éve járok ide és látom azt, hogy mennyit fejlődött ez a torna. Aki többször járt már itt, bizonyára egyetért velem. Állandósulni látszik a helyszín, megfelelőnek is tűnik, új installáció készült, ami szerintem olyan szélességű, minőségű, hogy sok helyszín megirigyelhetné. A táblák elhelyezése tökéletes volt.
Ezen kívül olyan játékosbarát figyelmességekkel találkoztam, amivel sokkal rangosabbnak gondolt versenyeken sem. Széles függöny zárta a szélső táblák mellett a látómezőt, hogy az ott közlekedők ne zavarják a játékosokat (Bécsben, Lengyelországban, Prágában ez a mai napig probléma), hatalmas terület volt a játékosok számára kialakítva, tilalmi zónákkal a mérkőzések zavartalansága érdekében. A közönség számára az asztalok kellő távolságban voltak elhelyezve, úgy hogy a nézők még tudták követni a mérkőzéseket, de nem zavarták. A játéktér szentségét amúgy egy magyar játékoskísérő kivételével nem is sértette meg senki.
Bizonyára voltak hiányosságok és lesznek is, mint ahogy minden helyszínen vannak. Én is örültem volna, ha szőnyeg van a burkolaton és nem törik el a nyilam. Tényleg akadozott olykor a verseny menete, főleg kezdéskor volt komoly csúszás. De a fejlődés a versenyt illetően egyértelmű, akár a létszámról, akár a színvonalról beszélünk. Azért írom le ezeket, mert Szerbiában a darts sokkal mostohább körülményeket él meg, mint nálunk. Mivel nem ismerték el sportnak, nem kap állami támogatást sem. Pedig a törekvések megvannak. Úgy tudom, hogy a csapat versenyeken már tiltott az alkohol, ők is szondát fújnak. Az Apatin Open ilyen színvonalú megvalósulása pedig egy elhivatott kis közösség munkájának eredménye, akik saját zsebből finanszírozzák az egészet és jól láthatóan törekednek a fejlődésre. A magam részéről köszönöm és gratulálok!
