9 Nyíl

18 nap a világbajnokságig - A PDC-sztori

2016. november 27. 13:00 - adam_f

6. rész: 1999 - Új seprű jól seper?

Új sorozatba kezdünk az oldalon, amelynek nem más a célja, mint hogy - a mai naptól kezdve a világbajnokság kezdetéig - minden nap górcső alá vegyünk egy évet a PDC viszonylag fiatal történetéből, és bemutassuk az eddig lezajlott világbajnokságokat a kezdetektől, egészen a tavalyi esztendőig. Részesei lehetünk annak a folyamatnak, amely során a Tizenhatok közössége kiemelkedett az árnyékvilágból, és elindult egy olyan úton, amely ma már emberek millióit mozgat meg. Megmutatjuk, hogyan fejlődött a világbajnokság rendszere 1994-től, és írunk még sok más, érdekes dologról is. Reméljük, ez a retrospektív visszatekintés sokakban felkelti az érdeklődést szeretett sportágunk iránt, és decemberben odaszegezik magukat a televízió elé, hogy minél többször hallják majd azt a szóösszetételt, amely a játék kezdetére hívja fel a versenyzőket. Szóval: GAME ON!

pdc.jpg

Rod Harrington - Phil Taylor: 5-3

Nem, ez nem két labdarúgócsapat meccsének végeredménye. Ez az 1998-as esztendő mérlege a két játékos között, a győzelmeket tekintve. Taylor a vb-cím mellett sikerrel vette az Antwerp Open-t, valamint az ebben az évben debütáló PDC World Grand Prix torna trófeáját is megszerezte (amit a páros kupa helyett iktattak be, és ahol a döntőben pont Harrington-t győzte le 13-8 arányban). Harrington viszont megszerezte az ezévi World Matchplay első helyét, ahol az akkor még BDO-s színekben versenyző Ronnie Baxter-t verte meg egy végletekig kiélezett találkozón, 19-17 arányban. Ezzel Harrington lett a harmadik versenyző, akinek sikerült Matchplayt nyernie (nem mellesleg, ezt a mérkőzést egy fiatal bíró, bizonyos Russ Bray vezette, akinek még akkor nem volt meg az a karakteres hangja, mint most). Mellette még két kanadai, egy svájci és egy dániai tornát húzott be. Kettejükön kívül még Alan Warriner nyert meg három tornát, valamint a - Baxter mellett szintén BDO-s - holland Raymond van Barneveld tudott egy tornán diadalmaskodni. Tehát elmondhatjuk, hogy a 98-as év az Harrington éve volt, bár még a világbajnokság hátra volt az évi programból.

o0cesgv5rdudypnn4xmdoxojbzmtt2bj_1.jpg

Rod Harrington boldogan csapott a levegőbe a döntő után: végre megszerezte az első Matchplay-trófeáját...

7ce358ae-87bc-49ec-9304-f64ee36ea775_1998-world-grand-prix-darts-phil-taylor-001_full.jpg

...míg Phil Taylor elsőként gyűjtötte be a debütáló World Grand Prix-sorozat első kupáját

Harrington sikere Ronnie Baxter ellen...

...itt pedig Taylor kilencnyilas próbálkozása az első World Grand Prix versenyen 

Új év - új világbajnokság - régi világrend:

Az 1999-es világbajnokság továbbra is a változatlan helyen került megrendezésre (1998. december 28 - 1999. január 3. között), ám a PDC gondolt egy merészet, és teljesen átkonstruálta a lebonyolítási rendszert. Elsőként megemelte a versenyzői létszámot 24-ről 32-re, ennek következtében pedig megszűnt a csoportkörös szisztéma. Helyette a 32 versenyzőt összesorsolták az első körre (persze arra azért odafigyeltek, hogy a kiemeltek ne kerüljenek össze egymással). További újítás volt az, hogy ettől az évtől kezdve véglegesen eltörölték a harmadik helyért zajló mérkőzést. A név ezúttal változatlanul maradt, vagyis Skol World Darts Championship néven futott az esemény 1998-ban is. A nyereményalap ezúttal már átlépte a százezres határt, pontosabban 104.000 fontot osztottak el, ebből a győztes 30.000 fontot, a második 16.000-et, míg az elődöntők vesztesei 6.000 fontot tehetettek zsebre.

A nyolc kiemelt személye ezúttal a következőképpen alakult:

  1. England  Rod Harrington
  2. England  Alan Warriner
  3. England  Phil Taylor
  4. England  Peter Manley
  5. England  Peter Evison
  6. England  Keith Deller
  7. England  Dennis Priestley
  8. United States  Steve Brown

Az első körben kapásból három kiemelttől köszöntek el. Peter Evison, Dennis Priestley és Keith Deller sem élte túl a kezdést, mellettük még Eric Bristow is hamar elbúcsúzott. Továbbment viszont John Lowe (a második körben esett ki), Bob Anderson (szintén a második felvonásban gördült le neki a függöny), Dennis Smith (ő a negyeddöntőig jutott), Cliff Lazarenko (ő is a negyeddöntőben esett ki), az eddig ismeretlen John Ferrel (neki is a negyeddöntő jelentette a végét), ám aki a legtovább jutott a nem kiemeltek között, az Shayne Burgess volt, aki parádés játékkal egészen az elődöntőig menetelt, ám ott a másik "meglepetésember", Peter Manley ellen már elfáradt, és végül egy szoros meccsen (5-4 lett Manley javára) "One Dart" jutott a döntőbe.

1204445.jpg

John Ferrell jó világbajnokságot tudhatott maga mögött, bár Alan Warriner kicsit belerondított az örömébe

shayne_burgess.jpg

Shayne Burgess-t csak "Egy Nyíl" - szó szerint "One Dart" választotta el a döntőtől

A másik ágon - mintha már olyan természetes lenne a dolog - Phil Taylor jutott a döntőbe. Már az első körben megdobta a torna legmagasabb átlagát (105,03 a Reg Harding elleni meccsen), majd John Lowe ellen megint jött egy 102-es átlag, és ezután sem ment 95-ös átlag alá. Magabiztos siker Bob Anderson, majd Alan Warriner ellen, így végül ő lett Peter Manley ellenfele a döntőben.

A fináléban pedig tovább folytatódott a Taylor-show. Nem engedett teret Manley-nek, akinek ugyan sikerült két szettet ellopnia, de ezen az estén nem volt ellenfél. Phil Taylor ötödik alkalommal gyűjtötte be a PDC világbajnoki címét egymás után, amivel mentorát, Eric Bristow-t is lekörözte. Taylor a döntőben 97,11-es átlagot dobott, míg Manley 93,63-as átlaggal zárt.

phil-taylor-bild-6_400x230.jpg

Phil Taylor megállíthatatlan volt ezen a vb-n is - jutalma az ötödik világbajnoki cím lett

Szerencsére erről a mérkőzésről sikerült egy összefoglalót találnunk, így láthatjuk azt, hogy ez a két korszakos játékos hogyan küzd meg egymással a vb-győzelemért.

Következő alkalommal a millennium évének világbajnokságával foglalkozunk, mellette természetesen igyekszünk minden érdekességet is megtalálni a PDC  házatájáról, amit csak lehet. Remélem, akkor is velünk fogtok tartani.

Olvassa el a sorozat korábbi részeit is:

1. rész: 1994 - Az első lépések

2. rész: 1995 - Legenda születik

3. rész: 1996 - A Taylor-éra kezdete

4. rész: 1997 - Mesterhármas

5. rész: 1998 - Új név és régi lendület

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://9nyil.blog.hu/api/trackback/id/tr7111835533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása